Mindjárt kezdünk de még itt ülünk és hallgatjuk a szidást. Hát igen, azóta még 2 vázát is összetörtünk...
-De hogy? Miért nem tudtok nyugton maradni? Cameron! Te 21 éves vagy!
-Megszokhattad volna.-dőlt hátra Cam és...hátraesett. Erre mindannyian nevetésben törtünk ki. Még Paul is elmosolyodott.
-Lassan készülődjetek mert lassan kezdünk! És ne törjetek össze semmit!!-ment ki a szobából. És mint végszó mindenki elkezdett ordibálni/beszélgetni. Esküszöm mintha olaszok lennének. Grayson és Kitty csendesen beszélgettek, csak a többiek ordibáltak.
Daniel odajött hozzám és az ujját elkezdte az arcom felé nyomni.
-Mit csinálsz?-nevettem.
-Csak érdekel hogy észreveszed-e.
-Úgy tűnik!-fogtam meg az ujját. Erre ő nevetve megbökte az arcom a másikkal.-Ez meg mi volt?-röhögtem.
-Lassan kezdünk gyertek!-szólt be egy nagydarab pasi és ki is ment.
-Okéé.-mondta vékony hangon Hayes. Erre mindenki elkezdett nevetni és elindultak kifelé.
⏩
-Olyan aranyosak.-mondta nekem Kitty miközben a sràcok hülyültek a színpadon.
-Igen. Na és Gray?-néztem előre mosolyogva.
-Aranyos.-pirult el.
-Ahaamm.-alig várom hogy össze jöjjenek és arcukba mondjam hogy "ÉN TUDTAM MUHAHAHA"!! Nincsenek pchihopata hajlamaim! Orvosi papírok igazolják hogy már elmúlt. Najó nem vagyok normális.😂
YOU ARE READING
Anna Grier élete
FanfictionMiután rájön az ember hogy a családja igazából nem is a családja bepánikol. Az első dolog ami az eszébe jut hogy miért és hogyan a második pedig az hogy meg kell találnia az igazi családját. Sajnos ez velem is megtörtént, természetesen nagy bonyodal...
