Ella szemszöge
"Carter, állj!" Mondtam vigyorogva. Csikizett a kanapén, és suliba kéne, hogy menjünk.
Próbáltam eltolni őt, de magával rántott és ráestem, mire mindketten annyira elkezdtünk röhögni, hogy nem kaptunk levegőt.
Amikor szálltam le róla, Harry sétált be, és természetesen meglátta azt a kínos pózt amiben voltunk. Carterrel próbáltuk visszatartani a nevetésünket, majd felálltam és megigazíttottam a ruhámat, kifésülve a hajamat az ujjaimmal majd olyan kedvesen üdvözeltem Harryt ahogy csak tudtam.
"Azt hittem lemondtad a ma reggelt." Modtam.
"Igen, úgy volt. Én..elfoglalt voltam. Csak tudni akartam, hogy el kell-e vinni suliba, de ezekszerint nem." Mondta Harry, megvakara a tarkóját, és az ajtó felé fordult, hogy elmenjen.
"Mivan veletek meg a kínos pillanatokkal?" Carter kérdezte. Vállat vontam, megragadtam a táskám, kimentünk majd beszálltunk Carter kocsijába, és elmentünk a suliba.
*****
"Ella." Harry suttogtam mellettem a laborban.
Ránéztem várva a válaszra.
"Tudod a ma reggel..." Megakadt.
"Mivan vele?"
"Te és Carter...tudod, randiztok?" Kérdezte, mire a kezemet a szám elé kellett tennem, hogy ne nevessem ki hangosan és nézzen ránk az egész osztály. Összeszedtem magam gyorsan és válaszoltam.
"Mi közöd van hozzá? És, hogy megnyugodj, nem, ő nem a barátom." Azért azt nem mondom el neki, hogy Carter meleg.
"Emlékeztess, hogy soha többet ne legyek veled kedves." Motyogta, de meghallottam.
Megforgattam a szemeimet, majd szarkasztikusan válaszoltam. "Ne legyél többet velem kedves." Majd egy szarkasztikus mosolyt is küldtem felé, és visszafordultam a tanárhoz, és hallgattam a további utasításait a projekthez.
"Tudjátok, hogy meg két hetetek van azok miatt amiket még hozzáadtam a projekthez. Ha mégtöbb időre van szükségetek, kérlek keressetek meg engem, ezúttal engedékenyebb leszek azzal kapcsolatban, hogy mikor adjátok be." Amikor befejezte elvigyorodtam. Tudtam, hogy Harryvel simán tudunk végezni két hét alatt, így többet nem kell miatta aggódnom.
Harryre néztem amikor felemelte a kezét.
"Igen, Mr.Styles?"
"Ellának és nekem több időre van szükségünk mint két hét." Mi?! Nincs szükségünk több mint két hétre. Kérem tanárnő, mondjon nemet, kérem, mondjon ne-
"Rendben van. Addig csináljátok ameddig szükségetek van rá." Nincs szükségünk olyan sok időre. Bárcsak néha ne lenne olyan nagyon kedves.
"Mi a franc? Harry!" Kiabáltam suttogtva neki.
"Mivan?"
"Nincs szükségünk olyan sok időre!" Felkuncogott, megforgatta a szemeit és válasz nélkül hagyott.
Óra után, kifutottam a teremből. Ez volt az utolsó órám, így Carter keresésére indultam akit meg is találtam a kocsijánál, Tylerrel.
"Szia, Carter." Mosolyogtam rá, majd megpusziltam az arcát. Ő megölelt és viszonozta a puszim.
"Szia, El. Milyen volt az óra?" Mondta, nem figyelve Tylerre, felém fordulva. Há, tessék Tyler.
"Rossz. Hosszabb ideig kell Harryvel dolgoznom."
"Nos, később-"
"Ella!" Hallottam meg Harry hangját miközben felénk sétált. Fújtattam és megforgattam a szemeimet, visszafordulva Carterhez.
"Az ördög hangja." Motyogtam az orrom alatt, majd Harry felé fordultam.
"Mivan, Harry?"
"Szükséged van egy fuvarra?"
"Nem. Ennyi amit akartál tőlem?"
"Nem." Mondta.
Ránéztem, és vártam, hogy folytassa.
"Szükségem van rád." Felnevettem.
"Menj és keress egy másik lányt akivel szórakozhatsz. Ne hazudozz, és azt hiszed, hogy nem látom, hogy valaki a kocsid mögül vesz minket videóra? Nem kell semmit sem mondanod, ez volt a leghülyébb dolog amit valaha is próbáltál eddig. Legyen szép napod, Harry." Lehajtotta a fejét, valószínűleg szégyenében, és elkezdtem Harry autója felé sétálni, ahol megláttam, hogy Liam veszi fel az egészet az iPhone-jával.
Elvigyorodtam és megfordultam.
"Oh, és Harry?" Mondtam. Felemelte a fejét, én pedig közel mentem hozzá. Olyan közel voltam, hogy az orrunk összeért, egy ujjnyira voltunk egymástól.
"Nekem is szükségem volt rád. Egész idő alatt szerettelek." Hangosan mondtam, hogy a kamera biztosan felvegye.
"Mostmár cirkusz van." Mondtam mosolyogva, meghajoltam, majd elsétáltam mielőtt eltoltam magam előtt a tömeget ami idő közben keletkezett.
Visszasétáltam Carterhez aki próbált nem megfulladni a nevetéstől.
"Ella, nem tudom elhinni, hogy ezt csináltad. Ez nem te vagy." Még mindig nevetett.
"Felbosszantott. Előszer téged cseszeget majd engem. Nem fog megint megtörténni. Tylerrel mész?" Bólintott. Elmotyogtam egy 'oké'-t, és elköszöntem.
"Szia, Tyler." Szó nélkül bámult engem. Furcsa.
Elkezdtem hazafelé sétálni, a könyveim a kezembe voltak. Harryhez kéne mennem, de túlságosan felbosszantott ahhoz, hogy oda menjek, vagy hogy akár még csak rá gondoljak. Amit próbált az nevetséges volt, és tudom, hogyha nem láttam volna meg Liamet, akkor meg lettem volna alázva. És azt is tudom hogyha nem mentem volna el, akkor valószínűleg sírtam volna.
Egy tincsemmel játszottam miközben sétáltam haza az utcákon. Tényleg szükségem van egy munkára, hogy tudjak venni egy autót, de utolsó alkalommal is kirúgtak az ügyetelnségem miatt. Azóta csak Carter visz a suliba és hoz haza, de most hogy Tylerrel van nincs választásom, hogy sétáljak-e vagy ne.
És ekkor, Harry fekete autója feltűnt mellettem, én pedig megforgattam a szemeimet és folytattam az utam hazafelé.
"Ella." Hallottam meg Harry hangját mellettem. Olyan lassan vezetett amilyen tempóban sétáltam, de még akkor sem figyeltem rá amikor hangosabban kezdte mondani a nevemet.
Az utolsó métereket lefutottam. Végre itthon vagyok, bent a házban. Bezártam az ajtót, és lecsúsztam a földre, a térdeimet a mellkasomhoz húztam. Nem tudom miért, de elkezdtem sírni, szerintem csak egyszerűen túlterhelt voltam, én csak..nem tudom.
Valaki elkezdett dörömbölni az ajtón. Még mindig ott ültem, de felálltam, hogy mégnézzem ki az. Harry. Szemforgatva kinyitottam az ajtót, letörölte a könnyeket az arcomról, majd ránéztem.
"Ella, meg kell hallgatnod-" Kezdte, de közbevágtam.
"Hallgassalak meg?! Mit csináltál volna hogyha beleesek abba a Harrybe? Az egész sulinak megmutatod, esetleg felteszed a netre? Amit csináltál, vagy próbáltál csinálni teljesen szükségtelen volt, tudtad, hogy meg lettem volna alázva. Ez nincs rendben! Csinálni fogom veled tovább a projektet, és korrepetálni is foglak, de ne gondold azt, hogy bármi mást is csinálnék veled. Mert ha igen, akkor elmondom mindenkinek, hogy velem kell lenned, és majd utána megnézheted, hogy az emberek mit fognak csinálni a hírneveddel." Mondtam hangosan. Bevágtam az ajtót az arcába és bementem a szobámba. Megcsináltam a leckét és megtanultam majd ágyba mentem és elaludtam.
Bocsánat ha néhol nem magyaros, de azért remélem tetszett!! xx.
ESTÁS LEYENDO
Change. (Harry Styles) - Hungarian // befejezett
Fanfic"Mindenkiben ott van benne a fény, csak túl kell jutnod a sötétségen." Eredeti író / Original writer: @stylesalmightyx !! Engedéllyel fordítom! / I only translate this story with the writer's permission! !! !!Figyelem!! Trágár beszéd, erőszak, val...