Change. (Harry Styles) - Hungarian // befejezett

Negyvenkettedik.

Ella szemszöge

*Három héttel később*

Idő. Ezt akartam.

És meg is adta nekem. Amennyire csak tudott elkerült, az arca mindennap élettelen volt amikor láttam őt. Csak akkor beszéltünk egymáshoz amikor kémián csoportmunka volt.

De ezeken az órákon kívül egyszer sem.

Még mindig minden egyes éjszaka a pulcsijában alszok el, máshogy nem tudnék elaludni. Szánalmas vagyok? Lehet, de nem érdekel.

Homlok ráncolva bementem be a suliba. Még mindig nem szoktam hozzá, hogy Carter nincs itt, hogy többet nem fog rám várni az aulában. A héten mindennap beszéltünk Skype-on, este és reggel is. Tekintve az időeltolódást nézve nehéz volt ezt összehozni, de nem érdekelt. Túlságosan hiányzik.

Louis még mindig mellettem állt amikor szükségem volt valakire, és biztosra ment, hogy nincsen semmi bajom. Hálás voltam neki ezért.

Amikor megláttam, hogy a szekrényemnél áll elmosolyodtam, majd elkísért az első órámra.

Pár dögunalmas óra után végre elérkezett a testnevelés. Kivettem a szekrényemből a tesicuccomat, elmentem az öltözőbe és átöltöztem.

Amikor mentem volna ki, Clarie és a talpnyalói megállítottak.

Szem forgatva fordulok meg, és a lehető legszarkaztikusabban mosolygok rájuk.

„Szóval igaz az, hogy Harry szingli lett?" Kérdezte vigyorogva, és elkezdte a természetellenesen szőke haját az ujja körül csavargatni.

„Igaz," próbáltam azt mutatni, hogy boldog vagyok.

„Mi történt köztetek," megállt a mondatban, „oh, várj. Emlékszem már, ebédnél mondta is, hogy nem vagy elég jó neki, így kidobott és egy jobb lányt keresett magának, mint te." Tudta, hogy miket mondjon annak érdekében, hogy szíven üssön.

Miután nem válaszoltam felnevetett. „Igazam van, nem igaz?"

Szem forgatva fordultam meg, és próbáltam nem figyelni az égető érzésre a mellkasomban amikor megláttam Harryt a falnak támaszkodva. Gyorsan elfordultam tőle, és mivel meghallottam az edző sípját bementem a terembe.

A szemeim égtek a könnyektől miközben azt néztem, ahogy Clarie odamegy Harryhez, aki nem mellesleg ma szerintem kihagyja a futást. Clarie Harry mellkasára tette a kezét vigyorogva, mire Harry szinte undorodva felhúzta az orrát, én pedig felnevettem. Harry megfogta Clarie kezét a csuklóinál fogva, levette magáról őket és elkezdett futni.

Gyorsan utolért engem, lelassított, hogy velem együtt tudjon kocogni és küldött felém egy mosolyt.

De minden amit csak hallani tudtam az az volt, amikor Clarie mondta nekem, hogy nem voltam elég jó neki.

Tudtam, hogy nem voltam elég jó neki. Tudtam.

„Ella?" Hallottam meg Harry hangját, de nem figyeltem rá, és felgyorsítottam, miközben tudtam, hogy ő sokkal de sokkal gyorsabb, mint én.

„Ne fuss el tőlem.." motyogta, miközben körülnézett a teremben, és a szemei egy ponton állapodtak meg. Odanéztem ahova ő is és rájöttem, hogy Clariet nézte. A lány vigyorgott Harry irányába, de láttam rajta, hogy közben mérges mert Harry engem választott helyette.

„Mit mondott neked?" Amikor nem válaszoltam megállt a futásban, és megragadva a csuklómat engem is megállított.

„Ella, kérlek," suttogta, és megfogta az arcomat az egyik kezével, majd hüvelykujjával óvatosan megsimította az arcomat.