Change. (Harry Styles) - Hungarian // befejezett

Negyvenharmadik.

Harry szemszöge

Csak néztem őt miközben a tornateremben futott körbe-körebe. Néhányszor egy hajszál az arcába lógott, de eltűrte onnan őket. Sóhajtva neki dőltem a falnak, becsuktam a szemeimet és nem tudtam elhinni, hogy Ella ilyen gyönyörű.

Hirtelen összerezzentem amikor Blair a kezét a mellkasomra tette. Csuklóinál fogva levettem őket magamról és elkezdtem futni, majd mikor Ella mellé értem lelassítottam az ő tempójára.

Volt valami a szemeiben. Valami miatt szomorú volt, és bosszantott a tudat, hogy nem tudom az okát.

„Ella?" Amikor kimondtam a nevét felgyorsított, de mindketten tudtuk, hogy két másodperc alatt utolérem őt.

„Ne fuss el előlem," halkan mondtam, de tudtam, hogy hallotta. Körülnéztem a teremben hátha rájövök, hogy mégis mi baja van, majd szemeim megtalálták Blair-t. Bassza meg Blair.

„Mit mondott neked?" Egy szót sem szólt. Felsóhajtottam és megálltam miközben megfogtam a csuklóját, így ő is megállt velem együtt, míg a többiek mellettünk futottak el.

„Ella, kérlek," suttogtam, és letöröltem a szemeiből hulló könnyeket, amikkel nem nézett rám.

Közel hajoltam hozzá és megpróbáltam elcsókolni a fájdalmát, de amikor ajkaink szinte már majdnem érintkeztek, elhúzódott tőlem fejrázva.

Elfutott tőlem, egyenesen ki a teremből, én pedig csak bámultam utána. Abban a pillanatban nem tudtam, hogy mihez kezdjek. A tanár utánakiáltott, közben pedig mindenki Ella után bámult, de hamar visszatértek a tevékenységükhöz.

Meghúztam a hajamat, majd elkezdtem én is tornázni. Amikor véget ért az óra és a rendes ruháimban voltam újra, mintha egy kicsit megnyugodtam volna.

Amikor véget ért a nap Zayn, Liam és Niall kitalálták, hogy elmennek egy bárba, és engem is elakartak vinni, de nem engedtem, hogy beleráncigáljanak. Nem tehettem meg megint.

A kocsimban keringtem a városban, és számtalanszor elmentek Elláék háza előtt csak, hogy biztosra menjek, hogy otthon van.

Végül hazavezettem mivel már szánalmasnak éreztem saját magamat.

Leülve a kanapéra vettem elő a telefonom és hívtam fel Ella számát. Amíg tárcsázta a képernyőre bámultam.

„Bassza meg, nem," motyogtam és kinyomtam. Egy telefonhívás nem elég.

Felálltam és a lakásban kezdem el járkálni a hajamat tépve.

Tudtam, hogy mit kellett tennem, egyszerűen csak féltem meg is tenni.

Végül feladtam, felszaladtam a szobámba, megfogtam az akusztikus gitáromat és levittem magammal. Kimentem a lakásból, bezártam magam mögött az ajtót és a kocsimhoz mentem a szakadó esőben.

Már akkor eláztam amikor beültem a kocsimba, de nem érdekelt. Beindítottam az autót, és egyenesen Elláék felé vettem az irányt. Egy sarkonyira álltam meg tőlük, így nem fog meglátni.

Láttam, hogy Melissa kijött a házból és beszállt az autójába, és mivel én a bokrok mögött voltam nem láthatott meg miközben a ház felé mentem. Amint az autója eltűnt a látókörömből, Ella ablakához mentem, a ruháim teljesen eláztak, a hajam csurom vizesen az arcomba lógott, de ezek abban a pillanatban nem érdekeltek.

Meg kellett ezt tennem.

Köveket dobálgattam az ablakhoz, hogy kinyissa azt és meglásson, mint azokban a hülye romantikus filmekben.

Végre megjelent az ablakban, és megláttam, hogy az én pulcsim volt rajta, míg szemeiből folytak a könnyek. Amikor a szemei megláttak engem ajkai szétnyíltak.

Következő rész: 35 csillag és 5 komment után!
Ez egy nagyon rövid rész volt, így szerintem már kedden hozom is a következőt, nekem személyesen az egyik kedvenc részem a következő fejezet.
Legyen jó hétvégétek, szeretlek titeket!💕 xx.