Valami más

Pisti POV [7]

Egy pillanatra akkorát hasít belém a saját szívdobbanásom, hogy komolyan azt hiszem, közel vagyok egy rohamhoz. A szemeim óriásira nyílnak, a telefont tartó kezem pedig észrevétlenül nedvesedik át legalább ötször annyira, mint eddig. A lélegzetvételen már azelőtt elakadt, hogy egyáltalán feldolgoztam volna, mit látok az előttem lévő képen. Mert, hogy nem a szokásos tech kütyü, kocsi vagy bármi, amit ideiglenesen szoktam feloldóképnek berakni, hanem ez... ez Jani, bazdmeg, de hogyan?!

Ott áll a nemtudommelyik mosdó szétkoszolt tükrének háttal, és egy kézzel felhúzza a pólóját, így majdnem teljesen kilátszik a mellkasa. A szája kissé nyitva, a haja kócosan hullik a szemébe, úgy, ahogy még sosem láttam, a szemüvegét meg enyhén lejjebb tolta az orrán, és kacsint. Ez a kép élmagasan nyerné a pávaverseny első díját, annyira beállított, annyira szétfilterezett, annyira... tökéletes, hogy attól már szabályosan rosszul vagyok. És amitől még inkább, hogy hiába próbálom elhitetni magammal, hogy ez is csak egy lehetne a százezer egós szépfiú képéből az interneten, ezt valamiért csak azért se bírom utálni. Hülye vagyok én? Jani épp azért állította be, hogy szopasson vele!

Tegnap este kiakadtam rajta, hogy a hasfalát nézem. Nem vehette észre, nem hagytam, hogy észrevegye, de akkor honnan, miféle elbaszott módon jöhetett az-az ötlete, hogy pont egy... ilyen fotót rakjon ki? Egyre idegesebb vagyok, nem nézek fel, mert még nem tudom, hogy az agyfasz fog-e elkapni, ha meglátom a vigyorát, vagy simán meg sem bírok majd szólalni, pedig most minimum le kéne ordítanom a fejét. Megnyalom a számat, közben nagy nehezen ráveszem magam, hogy megnyomjam a teló oldalán lévő gombot, és elsötétítsem a képernyőt. Még így is kell pár másodperc, hogy fel bírjak nézni a tőlem nem messze álló srácra, és akkor szembesülök vele, hogy... Peti is röhög, nem csak ő. Hát persze bazdmeg, hogy tudott volna háttal a tükörnek fényképezni?! Ez a másik seggfej is benne volt!

Ezen már sikerül úgy istenesen felbasznom magam, bár ez a düh mélyről jövő és hirtelen, nem hasonlít egyik rage-emre se. Legszívesebben odamennék Petihez, és beverném a képét, nem tudom, miért, de iszonyúan türtőztetnem kell magam, hogy ne tegyem. Nagy levegő, Pisti, nincs semmi baj!

- Jani... távozz a közelemből, ha nem szeretnéd, hogy ezt lenyomjam a torkodon - emelem fel a mobilt, és bár Janinak címeztem a szöveget, végig Petire bámulok, olyan tekintettel, mint aki ölni fog.

- Mi történt már? Berakták kezdőlapnak a PornHubot? - terem mellettem Zsolti, és már épp kapná ki a kezemből az említett tárgyat, ha nem húznám el előle azon nyomban.

- Ha még valaki hozzá mer érni a telómhoz, azzal betont etetek - jelentem ki készségesen, zsebre vágva a mobilt, de Peti bezzeg nem bírja tartani a száját, és csak elmondja, min akadtam ki.

- Jani beállított neki egy pólófelhúzós feloldóképet... magáról. - Az utolsó szót irritálóan furcsa hangszínnel mondja, és az sem segít a dolgon, hogy Zsolti utána bevágja azt a szokásos „tudom, hogy itt van valami" vigyorát, és azzal pillant hol rám, hol Janira. A tekintetem az égnek szegezem, és nagyon, nagyon viszket a tenyerem, hogy Zsoltit is odáig küldjem fel, de nem lehet, a Dark Souls miatt nem. Nagy meglepetésemre viszont nem kommentálja a dolgot, csak odalép elém, és kinyújtja felém a kezét.

- Hadd nézzem.

- Mit? - lépek hátrébb szabályosan hülyének nézve a gyereket.

- Hadd nézzem a képet, kíváncsi vagyok.

- Nem - vágom rá gondolkodás nélkül, és önkéntelenül is a zsebemhez nyúlok, hogy véletlen se tudja kivenni belőle a telefont. Nem, mintha esélyes lenne, hogy egyáltalán megpróbálja...