Valami más

Pisti POV [19]

Nem is tudom, miért érdekel ez az egész. Hiszen annyira logikus, hogy Jani továbbra is le fogja smárolni a barátnőjét, akkor is, ha kemény két nappal ezelőtt még az én farkamat fogta, amúgy meg itt állok tőlük két méterre. Komolyan, miért zavar? Ezt jelenti nyílt kapcsolatban lenni. Nem engem kéne zavarjon, hanem őt. De hiába tudom ezt, mégis közel vagyok hozzá, hogy elfintorodjak, amiért néznem kell. Már azelőtt is zavart, hogy körbenyalja, mielőtt lett volna bármi köztünk, csak szerette figyelmen kívül hagyni, vagy csakazértis csinálni, és szarni rá, mit gondolok. Próbálom magam meggyőzni arról, hogy csak azért basz fel a dolog, mert Adrival mi már rég nem vagyunk ennyire közel egymáshoz, pedig mélyen belül tudom, hogy ez nem Adriról szól, még csak nem is Timiről. Jani lesüti a szemét, és elfordul felőlem. Így marad akkor is, mikor a nője már rég nincs velünk egy helyiségben, és a fasz se fogja megnyugtatni. Szerintem fel sem fogja, mi az igazi probléma ezzel az egésszel, és amíg erre képtelen, nincs is miről beszélnünk.

Megiszom a kávém, aztán a dolgozószoba felé veszem az irányt. Normális esetben minden elő lenne készítve a videózáshoz, de Jani most nem csinálta meg, ezért még ezzel is vesződünk egy kicsit. Alig várom, hogy a gép elé ülve végre belemerülhessek a játékba, de akkor megtörténik az, ami legrosszabb rémálmaimban szokott csak: elindítja a Bloody Traplandet. Óriási szemeket meresztek rá, és komolyan elgondolkodom rajta, hogy kivételesen én távozom a szobából minden előzetes bejelentés nélkül.

- Mi. A. Szar. Ez? - kérdem tőle tagoltan, mert nyalakodása miatt eddig se volt jó kedvem, most meg aztán pláne nincs. Nem ezt beszéltük meg telefonon, az is biztos.

- Rájöttem, hogy már az út előtt beígértük a folytatást - mondja Jani, és biztos totál be voltam szívva, mert az istenért se emlékszem semmi ilyenre.

- Ne szopass - rázom meg a fejem, és leveszem róla a fejhallgatót, mert kezdek agyfaszt kapni a BT zenéjétől.

- Mondom - erősködik a fekete. A pályafutásunk alatt megszokhatta volna már, hogy egy ördögűzést is előbb tolok végig önként és dalolva, mint, hogy ezzel a fosrakattal játsszak, de ha már mégis játszanom kell vele, akkor minimum két hét meditáció és lelki felkészülés kell előtte, és még így se biztos, hogy mindenki túléli majd a közelemben.

- Két másik videót is felvehetnénk ennyi idő alatt - kísérlem meg lebeszélni róla, mert a következő öt órát nagyon szívesen tölteném úgy bármi mással, csak ezzel nem. Jó, a bármi azért talán kicsit túlzás...

- Meg egy éjszakával kevesebbet kéne vágnom, de muszáj, már kiírtam face-re. - Csodálatos, akkor már várják is, nincs menekvés. Bár mondjuk még mindig bekamuzhatom, hogy sürgős dolgom akadt pont ebben a pillanatban, rituálisan kecskét kell áldoznom, behangolni a léggitárom, vagy tököm tudja, akármi értelmesebb ennél. De valamikor úgyis meg kéne csinálni, akkor meg már inkább most essünk túl rajta... úgyhogy csak feladóan sóhajtok, aztán visszaveszem a fülest, és felkészülök a hetem legelbaszottabb öt órájára.

Azt a koncentrált fosförgeteget, amit csekély fél óra alatt zúdít ránk a játék, kár is lenne részletezni, és nem is fogom, mert nem szeretném kitépni a maradék hajamat is. Az biztos, hogy a srácok odáig lesznek ezért a videóért, mert kegyetlenül dobál az ideg, és még az első pályán se vagyunk túl.

- Ugorjál már rám, baszki! - förmedek Janira, mikor már öt perce nem jut dűlőre azzal a francos macskával. Elvileg lenne itt egy rövidebb út, ha fel tudna menni, gyakorlatilag meg tuti, hogy csak a fejlesztők szopatnak, és szétcsap egy mosolygó háromszög még azelőtt, hogy a közelébe érnénk.

- Nem tudok, nem vagy elég nagy! - vágja rá, nálam meg ez az a pont, ahol akaratlanul is odafordulok hozzá, és pislogás nélkül meredek felé. Azok után, ami történt közöttünk, azért kellemesen rektelő volt ezt hallani tőle. Pár pillanattal később neki is leesik. - A játékban... - Ez az, fokozd még, nem vágtál már így is gerincre! Ha még bocsánatot is kérne kínjában, akkor lenne csak igazán teljes az életem, de idáig hála istennek azért nem megy el. A kezemet a homlokomra helyezem, és elmormolok egy sámános gyógyító varázslatot, vagyis elküldöm a kurva anyjába az egész világot, és várom, hogy az ideg végleg szétkúrja az agyam. Nem bírom, basszameg.