Stay with me-Kol Mikaelson fanfiction

Prológus

Futás közben igyekeztem összehúzni magamon a lenge kardigánom, de ez a feladat picit nehézkesnek bizonyult. Már majdnem úgy voltam vele, hogy megállok és rendbe szedem magam, de hirtelen meghallottam a hangot, amitől a legjobban féltem.

  -Dörög az ég.-állapítottam meg magamba bosszúsan, aminek következtében az eső erőteljesen zuhogni kezdett. Kezdtem úgy érezni mintha, az univerzum komolyan összeesküdött volna ellenem. Félreértés ne essék, egyáltalán nincs bajom a viharral, sőt néha olyan varázslatosnak tűnik, bár nyilván nem akkor, amikor 2 háztömböt futok hazáig. Fekete bakancsom már tocsogott a víztől, így minden egyes lépés egyre kellemetlenebb volt. A hajam teljesen szét ázott, persze a ruháimmal együtt. Elkezdtem remegni, magamban pedig imádkoztam, hogy végre megpillanthassam az emeletes házunkat. Ami szerencsére gyorsan meg is történt. Miután konkrétan feltéptem a bejárati ajtót, és lerúgtam magamról a bakancsot, beköszöntem.

- Megjöttem.- közöltem hangosan a teljesen nyilvánvaló tényt.

- Jessica Parker, mégis hol a fenében voltál?- jött le az emeletről az Apu. Sok gyerek utálja, ha a szülei a teljes nevén szólítják ,nos ez nálunk sem volt másképp.

- Kevin-nél. –ráztam meg a vállam-Átvittem neki a házit.-egészítettem ki magam, még mielőtt elkezdne perverz dolgokat kombinálni.

- Eddig? Ott voltál 5 órán keresztül.- hüledezett. Gyorsan levettem a kabátomat és lazán a fogasra akasztottam.

- Elszaladt az idő.-mosolyogtam rá, de ő ezt egyáltalán nem tartottam viccesnek.– Hjaj.-sóhajtottam unottan-Többet nem fordul elő.-bizonygattam. A zöld szempár még mindig dühösen meredt rám, én pedig bevetettem a szomorú kutyaszemeket, aminek köszönhetően az arca megenyhült.

- Mindegy.-legyintett, miután feltűnt neki, hogy remegek.- dobd le a vizes ruháidat és húzd át egy melegebbre – utasított- mielőtt, már megint elkapnál valami náthát.-mondta, én pedig elhúztam a számat, miután eszembe jutott a teljes sztori.

- Mindjárt kész a vacsora- közölte és bement az ebédlőbe. Én sietve felslisszoltam a szobámba, felvettem a pizsamámat, rá pedig a meleg köntösömet. De még mindig fáztam. Vízes hajamat egy laza copfba kötöttem. Majd leszaladtam a rozoga lépcsőn.Beérve az ebédlőbe, elővettem egy tányért és én is az asztalhoz ültem, Apu mellé. Aki mellettem néma csendben ült és erőteljesen bámulta a pizzáját.

- Történt valami? –törtem meg a nyomasztó csendet.

- Előléptettek.-bökte ki végre. Én pedig ennek örömére, elismerően kezdtem neki a pizzámnak. Amit, ő nem értékelt, hisz még mindig erősen koncentrált az előtte lévő ételre.

- Most mi bajod van? –kérdeztem tőle,mire zavartan elkezdett dobolni a lábaival.

- Hé,-találtam meg a szemkontaktust-, Ezt tök jó hír.-bizonygattam és nem értettem a problémáját, hiszen a legtöbb ember ilyenkor örülni szokott, de ő csak bánatos arckifejezéssel meredt maga elé.-Vagy nem?-bizonytalanodtam el rögtön.

-Ahhoz ,hogy betöltsem az új állás pozíciót, el kell költöznünk Mystic Fallsba.-mondta ki végre, amint felfogtam én is a dolgok súlyát, éreztem, hogy a végtagjaim elkezdenek remegni.

- Hogy hova? -suttogtam.- Mystic Falls.-ismételtem kétségbeesetten.- De, én...én....én nekem itt van Amy ,Kevin és a többiek.-dadogtam és kezdtem kétségbe esni. A pánik egyre jobban elhatalmasodott felettem, amelynek köszönhetően hisztérikusan kapkodtam oxigén után.

- Kicsim, ott is lesznek barátaid.-mondta biztatóan, mintha csak ettől félnék. Miután nem szóltam semmit se, folytatta.

 -Beírattalak a helyi gimnáziumba, ahol nagyon sok jót halottam az oktatásról.-mesélte, bennem pedig azonnal megállt az ütő.
-Te....te beírattál? Nem hiszem el.-pattantam fel az asztaltól. -Komolyan beírattál, megtagadva tőlem mindenféle választási jogot. Még csak meg sem kérdeztél. – vettetem oda neki, szemrehányóan. -Apa, egy valamit jegyezz meg én soha, de soha nem fogok Mystic Fallsba költözni.-kiabáltam neki szárazon és feltrappoltam a szobámba. Az arcomat a kezembe temettem és vártam. Vártam arra, hogy Apu feljöjjön a szobámba, és megnyugtasson, hogy, akkor nem megyünk sehova. De ez nem történt meg. Nem jött fel, nem nyugtatott meg, ezzel pedig a tudtomra adta, hogy ha tetszik nekem, ha nem ,de elmegyünk Mystic Fallsba.