10.fejezet

2.7K 112 4
                                    


- A francba, a francba, a francba.-fészkelődtem, miközben dühösen a hajamba túrtam. Apa megfog ölni.
-
Mi a baj?-kérdezte Kol nyűgösen. Istenem, de édes.
- Elfogok késni.-mutattam vádlón arra, a rohadt ébresztőórára.
- Zuhanyozz le, addig én összeszedem a cuccaidat.-nyugtatott meg. Nekem pedig hirtelen elállt a lélegzetem. Hogy tud valaki, ilyen szinten megnyugtatni?
- Kávét?-pillantott rám Elijah, miután leszaladtam a konyhába, immáron lezuhanyozva és felöltözve.
- Életmentő vagy.-közöltem vele, mikor átnyújtotta a csészét.
- Elkísérhetlek?- szólalt meg mögöttem Kol.
- Kol, te nem engem akarsz elkísérni, hanem a többieket ezzel idegesíteni.
- Szívem, ezzel a kijelentéssel, te is Mikaelson lettél.-vigyorgott Nik.
- De értékelném.-fordultam az ősi vámpíromhoz, majd szájon pusziltam.
- Rebekah?-néztem körbe.
- A grillben van.
- Vagyis Matt-nél.-szürcsöltem bele a kávémba.
- Te kedveled őt?-nézett rám Klaus. Kol pedig magához húzott, ezzel jelezve, hogy én már az övé vagyok. Nik ezen elmosolyodott, de továbbra is várta a válaszomat.
- Rendes srác.-vontam meg a vállam.
- Mehetünk?- nézett rám Kol.
- Ennyire frusztrál, ha nem te vagy a téma?-nevettem fel. Mire a többiek ajka is mosolyra fakadt.
- Nagyon.-csókolt bele Kol a nyakamba.

- Ha szemmel lehetne ölni, szerintem itt a fejek gurulnának már lefele.-közölte Kol.
- Mennem kell.-nevettem fel, miközben Stefan-ék aggódó tekintetét éreztem magamon.
- Szeretlek.-húzott magához.
- Én is.-csókoltam meg.
Miután elváltunk egymástól, és Kol is elsétált, az iskola felé vettem az irányt. Ám ebben Stefan-ék az utamat állták.
- Beszélhetünk? -pillantott rám a fiatalabb Salvatore.
- Aha, de most sietnem kell fizikára.-futottam be, remélve, hogy nem kések el. Bár a fizika tanárom Ms.Halsey ,de még sem akartam, késni az órájáról. Vagy csak Stefan-ékkal nem akartam beszélni. Nem tudom.
- Hé.-bökte meg a vállam az óra második felében Rebekah.
- Szia.-suttogtam neki.
- Ideülsz?-húzta ki a mellette lévő széket. Ms. Halsey, pedig mint egy rátermet kopó, azonnal érzékelte ezt.
- Nincs beszélgetés.-szólt erélyesen.
- Ideülhet mellém Jessica?-kérdezte Rebekah a tanárnőtől.
- Ennyire hiányzik a társaság?
- Magának meg ennyire hiányzik a jó szex?-oltotta be Bekah Ms. Halsey-t. A teremben néma csönd ütött ki. Az a jó öreg kínos, néma csend.
- Ms.Mikaelson azonnal menjen az igazgatóhoz.-kelt ki magából a tanárnő.
- Bekah.-néztem rá kétségbeesetten. Most mi lesz vele? Elijah tuti kiakad.
- Ne aggódj.-suttogta nekem.-Majd megigézem a fószert.-kacsintott, célozva az igazgatóra.-Aztán majd a vén szatyort is.-biccentett rá Ms.Halsey-re majd jó kislány módjára felállt és az igazgatói felé sétált. Hihetetlen ez a csaj.
A negyedik órám matematika volt, ahol Stefan társaságát élvezhettem.
- Hogy vagy?-pillantott rám.
- Jól.-mosolyogtam rá, miközben tovább játszottam a telefonomon.-És te?-kérdeztem, habár nem voltam kíváncsi a válaszára, mégsem akartam bunkónak tűnni.
- Jól.
- Az jó.
- Láttam,hogy Kollal jöttél suliba.- És témánál vagyunk.
- Ja.-bólintottam.
- Szóval együtt vagytok.
- Ja.
- Nem vagy túl bőbeszédű.-Végre leesett neki.
- Ja.
- Figyelj, muszáj megkérdeznem valamit.-kezdett bele.- Letennéd egy percre?-bökött a mobilomra. Unottan megforgattam a szememet, majd letettem a telefonomat. És élvezhettem Stefan teljes figyelmét. -Szóval,nem akarok vájkálni a magánéletedbe, hisz semmi közöm hozzá. De nem felejtettél el valamit? Vagy nem érezted úgy, mintha valami kimaradt volna? Mintha valaki irányítaná. – Szuper, Stefan-ka és a csipetcsapat, azt hiszi, hogy Kol megigézett.
- Igazad van Stefan, tényleg semmi közöd a magánéletemhez. -közöltem vele, majd újra a telefonom után nyúltam.
- Mi csak aggódunk érted.-vallotta be.
- Tudom, de jól vagyok.-mosolyogtam rá biztatóan. És eltűntem a telefonos játékok bugyraiban...újra.
A hatodik órám biosz volt, ahol Ms.Halsey helyettesített. A teremben csak egy ismerős arcot láttam ,Bonnie-ét. Szegény lány, úgy fókuszált rám, mintha az élete múlt volna rajta. Egyszer csak a telefonom rezegni kezdett. Ms.Halsey finoman felvonta a szőke szemöldökét, majd tovább reszelte a körmeit.

Kol üzenete: Mi újság?
Jessica üzenete: A többiek azt hiszik, hogy megigéztél. És őszintén, szólva kezdenek az agyamra menni.
Kol üzenete: Bár láthatnám a kétségbe esett arcukat.
Jessica üzenete: Ne gonoszkodj már. Én sajnálom őket. Miért nem mondhatom meg nekik, hogy tudom az igazat?
Kol üzenete: Jess, ha elmondod nekik, akkor még rosszabb lesz. Akkor azon fognak rágódni, hogy honnan tudod és hogy, miért kezeled a helyzetet ilyen nyugodtan. Jogosan gondolnák, hogy az igézetem alatt állsz. Hidd el, jobb lesz így.
Jessica üzenete: Elena a negyedik szünetbe elhívott a Grillbe.
Kol üzenete: Elmész?
Jessica üzenete: Muszáj, valahogy le kell ráznom őket.
Jessica üzenete: Szeretlek.
Kol üzenete: Én is téged.
Megértettem Kol helyzetét is és a többiekét is. Tudtam, hogy Stefanék aggódnak értem, továbbá abban is biztos voltam, hogy Kol nem túl népszerű Elenáék körében. Megkedveltem mindkét félt. De sajnos pont én álltam középen.

A következő fejezet apró részlete:

"Amikor Elena elhívott a Grillbe, akkor nem gondoltam volna, hogy rajta kívül további 6 ember társaságát élvezhetem-név szerint Caroline-ét, Stefan-ét, Bonnie-ét, Matt-ét, Jeremy-ét és Tyler-ét. Akik nagy részét, csak ma ismertem meg futólag. Az asztalnál lévő néma csendet Stefan szakította meg,a következő kérdéssel."


Stay with me-Kol Mikaelson fanfictionWhere stories live. Discover now