Őrült szerelem

Tizenhatodik

Tudtam jól hogy őrültséget teszek, de össze voltam zavarva. Tudni akartam a teljes igazságot. Az ordibálások már elhalkultak, valószínűleg már feladták a keresést. Kinyitottam az ajtót és igyekeztem a lehető leghalkabban leosonni  az irodába. Dave és Seamus persze követtek és mindhárman az irodában talált késeket szorongattuk. Már a folyosó végéről hallottuk az irodában folyó veszekedést.
-MEG KELL TALÁLNUNK ŐKET! NEM SZABAD MEGTUDNIA AZ IGAZAT!-hallottuk a banya hangját.
-Egyszer úgyis rájött volna hogy nem mi vagyunk a szülei, nem hülye. Még mindig nemértem miért nem szabadultál meg tőle idáig.-szólt egy férfi.
-NE MERÉSZELJ ÍGY BESZÉLNI CODY-RÓL!-ordította a nő aki először hazavitt, majd egy nagy csattanás hallatszott.
-HOGY MERSZ MEGCSAPNI TE BÜDÖS KURVA?!-ordította vissza a férfi. Hangjából ítélve Alex volt az.- ÉN VAGYOK A KIBASZOTT FÉRJED! ENGEM KELLENE SZERETNED, NEM AZT A KIBASZOTT KIS FÉRGET! Ő MÉGCSAK NEM IS A GYERED! SEMMI KÖZÖD HOZZÁ!- üvöltötte torka szakadtából. A veszekedésnek a banya vetett véget.
-Ebből elég!- csapott az asztalra- Cody az unokám! Lehet magának meglepő Mr. Sykes, de nekem is vannak érzéseim! Először valóban meg akartam tőle szabadulni, de az isten szerelmére, ő az unokám! Nem hiába került magához Mrs. Sykes. Tudtam hogy maga szerette Cody-t attól a naptól kezdve hogy megszületett.-folytatta.
-Mit tervez vele tenni?-kérdezte a nő. Ez engem is érdekelne.
-Először meg kell találnunk. Utána meg nem tudom--sóhajtotta.
Addigra már rég az ajtóhoz értünk, amit hirtelen kitártam és megálltam.
-Engem kerestetek?-néztem körbe. Jól sejtettem, a banya meg a két fasz volt bent akik szüleimnek adták ki magukat.
-Cody-pattant fel a nő, de leintettem.
-Ne merj hozzámérni, te hazug fasz.-szóltam rá ridegen.  Ha ez lehetséges, mégjobban elkezdett bőgni.
-Kérlek ülj le. Ezt meg kell beszélnünk.-szólt rám a banya.
-Már bocs, de itt nincs mit megbeszélni. Itt van értem az apám, elvisz engem is ÉS Dave-t is
- szóltam, de persze félbeszakítottak. A nő hirtelen felpattant és mielőtt még reagálni tudtam volna szorosan megölelt. Amikor feloldódtam  a sokkból, próbáltam eltolni, de olyan erősen magához szorított, hogy nem tudtam. Fejét a nyakhajlatomba fúrta, csupám pár másodperc alatt teljesen benedvesítette a nyakam.
-K-khérle-ek. Co-o-ody. H-add magyarázzam meg-bömbölte, de egy erős kéz elrántotta tőlem.
-MÁR KIBASZOTTUL ELEGEM VAN EBBŐL. ÉN SZERETTELEK BASZD MEG!! TE MEGY CSAK "JAAAJ CODY ÍGY, JAAAJ CODY ÚGY". SZEMÉLYESEN VÉGZEK VELE HA ARRA KERÜLNE SOR!- ordította a férfi.
-ELNÉZÉST MR. SYKES ITT SENKI SEM BESZÉLT KIVÉGZÉSRŐL. ELVISZEM A FIAM ÉS DAVE-T NE AGGÓDJON, DE EGY UJJAL NE MERJEN HOZZÁNYÚLNI!-lépett közbe az apám.
-Ebből mostmár elég,-csapott ismét az  asztalra a banya. Szegény asztal hogy nem tört még szét?-Mr. Sykes, kérem távozzon az irodából, maguk pedig üljenek le.-mutatott ránk, a férfi pedig kivonult.
-Nem érdekel a felesleges dumája. Mi hárman most szépen elhúzunk innen, Seamus megkapja a felügyeleti jogomat, a nevem pedig megváltoztatom.-vágtam bele a közepébe.
-Nos, mivel nekem sincs semmi ötletem, beleegyezem. Viszont, mivel Mr. Sykes ezek után úgyis itt marad, a Sykes házba költöznek, legalább Cody érdekében.-egyezett bele. Seamusra néztem aki csak bólintott, majd a banya kiküldött minket pakolni, amíg Sem aláírja a papírokat. Dave-vel felmentünk a szobánkba, ahol nemigazán kellett pakolnunk.
-Készen állsz?-öleltem át.
-Készen-suttogta. Egy kis idő után kicsit elhúzódott tőlem és mire feleszméltem ajkai az enyémnek tapadtak. Pár pillanatig hezitáltam, de visszacsókoltam. Az első csókot mindenki filmbe illőnek képzeli el, csak sosem lesz olyan. Akármennyire is jól esett, szája fel volt repedezve, a szájbűzét inkább ne is részletezzük. Nem hangzik valami izgatónak, de mit vártunk?
Amikor elváltunk zihálva néztünk egymásra percekig. Végül leültünk az ágyra és egymásnak dőlve vártuk Seamus-t.



*Hello. Remélem tetszett. A következő rész már más szemszögéből lesz. :) *