Őrült szerelem

Tizennyolcadik

Már kezdtem ideges lenni, amikor Seamus bejött.
-Na?- pattantam fel.
-Mehetünk-Mosolyodott el.
......................................................

Az út csendesen telt. Seamus vezetett, az anyósülésen a nő, később megtudtam hogy Emma, ült, aki velünk fog lakni hogy ne legyen túl feltűnő a hirtelen költözés. Mellettem pedig Dave aludt. Egész úton azon gondolkodtam hogy mit fogok mondani a fiúknak. Axellel még meg tudom beszélni, de a többiek... Ha minden igaz suliba is járnunk kell, úgyhogy lehetetlen lesz őket elkerülni. Felsóhajtottam amint felismertem a városunkat.
A kocsi hamarosan már a ház előtt állt. Addigra már Dave-t is valahogy felébresztettem.  Mondanom sem kell, Dave barátomnak tátva maradt a szája a házunktól. Amíg ő bámészkodott, valaki tekintetét éreztem magamon. Körülnéztem és a szomszédos ház ablakán megakadt a szemem, ahonnan Ax barátom nézett le rám. Amikor észrevette hogy én is észrevettem őt intett egyet majd eltűnt. Már épp bemenni készültünk amikor valaki ráugrott a hátamra.
-Hiányoztál-suttogta Ax.
-Baszd meg eltöröd a hátam te vadállat-löktem le magamról.
-Naon romi vagy- forgatta a szemeit. Idiòta...
Közben szemèvel megtalálta Dave-t aki feszengve ácsorgott a kapu mellett.
-Nem szeretnèl valakinek bemutatni?-lökdösött.
-Dehogynem- mutattam fel neki a közèpső ujjam, ő pedig egy szemforgatással jelezte hogy èrti a szörnyen vicces poènom.
-Ax, ő itt Dave aki szobatátsam volt. Dave, ő itt Axel aki a szomszèdban lakik-mutattam be őket egymásnak. Fiùk kezet ráztak majd bementünk. A konyhában Emma ès Seamus röhögtek valamin. Gyorsan megtalálták a közös hangot, aminek èn csak örülni tudok. Dave szobája az enyèm mellett volt ès szinte ugyanùgy nèzett ki. Dave sokáig nèzelődött, èn addig Axel-lel beszèlgettem ès megtudtam hogy hiányolnak a fiùk. Estère Ax is hazament ès Dave is kinèzelődte magát, ùgyhogy ùgy döntöttem hogy ideje lenne zuhanyozni. Akármennyire is szerettem volna, nem mertem megkèrni Dave-t hogy fürödjünk együtt. 
Este már èpp aludni készültem, amikor kopogtak az ajtòmon.
-Igen?- szòltam
-Bejöhetek?- suttogta egy èdes hang.
-Persze
-Izè... Nem tudok egyedül aludni.
-Gyere-invitáltam. Pròbáltam nyugodt maradni, de nehezen ment. Dave-n, hozzám hasonlòan, csak egy boxer ès egy pòlò volt és ilyen tisztán látni őt...khmm... felettèbb izgatò.
Sajnos nem sokáih tudtam rajta legeltetni a szemem, mivel hamar bepattant mellèm és szorosan átölelt. Reflexszerűen átkaroltam ès beszìvtam ùj illatát. A karjaimban fekvő barátom gyorsan elaludt, de èn sajnos nem. Sokáig gondolkodtam kettőnk kapcsolatáròl. Èn ugyanis sosem èreztem senki irány semmit. Az árvaház megtanìtotta hogy kell kiìrtani az èrzelmeinket, amit meg is tettem. Viszont ez a fiù... Tudom hogy bizonyos èrtelemben "hibás" amit teszünk, de nem tudok mit tenni. Ő az első ès egyetlen ember akit szerettem, vagy beleszerettem. Rèszletkèrdès. Ès hogy Olival mi van? Olit nem ismerem annyira, sőt, egyáltalán nem ismerem. Csak a külsője fogott meg, az meg nem szerelem, sem szeretet.
Hajnali kèt òra körül mèg mindig èbrem voltam és a karjaimban lèvő fekete szörpamacs is mozgolòdni kezdett.
-Mièrt nem alszol?- nyöszörögte.
-Gondolkodom
-Min?-ült fel.
-Rajtunk-sòhajtottam.
-Mi van velünk?-kèrdezte, de nem nèzett a szemembe.
-Ugye tudod hogy ez nem normális? Nem normális hogy...- elharaptam a mondatot, nem voltam biztos a reakciòjában.
-Hogy?- kèrdezte.
-Hogy szeretlek- kimondtam. Akkora kő esett le a szivemről, hogy szerintem Ax is hallotta a szomszèdban. Dave hirtelen az ölembe ült ès megcsòkolt. Nyelve bejutásèrt könyörgött a számba, amit meg is adtam neki. Erősen a fenekèbe markoltam, ő pedig nagyot nyögött.
Csòkunkat egy koppanás szakìtotta meg.
-Te is hallottad?-suttogta.
Ùjabb koppanás.
-Igen-válaszoltam.
Dave leszállt ròlam, majd az ablakhoz mentem ami a hang forrásának bizonyult. Kinyitottam az ablakot, ìgy szerencsèsen majdnem tökön talált egy kő.
-Normális vagy ember? Majdnem tökön találtál!-rivalltam az udvarunkban állò Ax-ra.
-Bocs-röhögte.
-Egyáltalàn mit keresen az udvarunkban?
-Öltözzetek ès gyertek.
-Hova megyünk?-jött az ablalhoz Dave.
-Bemutatlak a fiùknak. Cody-t ùgyis hiányolják. Öt percet kaptok- mondta Ax majd leült a földre (?). Nèha annyira nem èrtem ezt a gyereket. Sòhajtottam majd a gardròbomhoz mentem ès kivettem egy farmert és egy fekete pòlòt ami a kelletènèl kicsit jobban simult a felsőtestemre. Dave-nek egy fekete farmert ès egy Slipknotos pòlòt vettem ki.
Pontosan öt perccel kèsőbb már az utcán sètáltunk a park felè.