-Cody, megérkeztünk- hallottam anyám hangját. Szemeim felpattantak, nagyon izgultam. Mire feltápászkodtam, szüleim már ki is szálltak a kocsiból. Házunk meglepően szép volt, így kívülről. Kiszálltam a kocsiból, hogy jobban meg tudjam figyelni. Emeletes ház, erkéllyel, krém színű,virágokkal az ablakban és egy alacsonynak mondható kapuval. Simán át tudnám mászni, viszont gondolom anyámék nem nagyon örülnének ha összepiszkolnám a hófehér kapujukat.
Bementünk a kapun, végigsétáltunk a macskaköves úton, ami a fehér ajtóhoz vezetett.
Amint beléptünk, egy rövid kis folyosón találtam magam, ahol épp csak egy szőnyegnek,egy sor fogasnak és egy cipősszekrénynek jutott hely. A következő helység viszont annál nagyobb volt.
A nappali és a konyha egy szobában volt, csak egy pult jelölte a határt. Nem hatott olcsónak, sőt, nagyon is előkelő hatást nyújtott. A nappali drapp színű volt, a bútorzat pedig fekete volt. A fekete bőrkanapéra pedig egy drapp pokróc volt terítve, mert elég kellemetlen lenne ott ülni a melegben.
A konyha is drapp színű volt, fekete csempékkel és fekete-szürke bútorokkal.
-Majd később körülnézel, először megmutatjuk a szobád.-szólt hozzám apám. Bólintottam, majd felmentünk az emeletre. Egy hosszú és igen széles folyosón találtam magam. Szüleim az utolsó ajtóhoz vezettek. Az emelet amúgy karamella színben pompázott, az ajtók a lépcsőkkel együtt meg feketében. Idáig a ház összhatása belülről kicsit üres, mintha valami katalógusból szedték volna ki-gondoltam. A szobám hatalmas volt, fekete falai egyáltalán nem néznek ki rosszul, tökéletesen kiegyensúlyozza a fekete színt a krém színű bútoraim és a két nagy ablak, amik mellett még egy üveg ajtó is volt, az erkélyhez, egy a gardróbomhoz és egy a fürdőszobához. A szoba egyik falához egy hatalmas franciaágy volt tolva, ami párnákkal volt telepakolva. Az ágy két oldalán egy-egy éjjeliszekrény. A másik falnál pedig egy íróasztal állt, amin egy laptop pihent. Az asztal mellett pedig valami nagy szobanövény.
Lesokkolt az egész, nem ehhez voltam szokva.
-Nekünk most el kell mennünk egy kicsit. Pihenj, gondolom eléggé kimerültél. Hagyunk egy kevés pénzt a pulton, ha sétálni lenne kedved.-simította meg a hátam anyám. Én csak bólintottam és megvártam hogy kimenjenek. Majd odamentem a gardróbajtóhoz, hogy megnézzem van-e bent valami ruha. Nagy meglepetésemre elég sok ruhám volt. Egy boxert és egy hatalmas fekete rövid ujjú pólót vettem ki, majd a fürdőszobába mentem, ahol legalább egy órát eltöltöttem, mire rendesen lesíkáltam magamról a piszkot.
Amikor végeztem, egyből az ágyba zuhantam és elmerültem a puha párnák közt, pár perc múlva már elnyomott az álom.
KAMU SEDANG MEMBACA
Őrült szerelem
RomansaCody Sykes vagyok, 17 éves. Árvaházban nőttem fel, de nem is akármilyenben... Olyanban, ahol az őrültek vannak. "-Én nem tudok szeretni-mondtam komoran.-Mondanám, hogy sajnálom, de hazudnék. Hiszen érzelmeim sincsenek.-Néztem fel rá. Láttam ahog...