Reggel, hamarabb keltem, hogy Domi telójába egy kicsit bele nézzék, tudom nem szép dolog, de ha nem mond el nekem semmit, hát akkor ez van.
Hunterrel beszélt hajnalig, de én ezt a beszélgetést nem nagyon értem, szív, sok-sok smiley, tudom, hogy Nikának bejön, de, hogy Hunter mit érez...
Gyorsan leraktam a telefont, felöltöztem és elkezdtem ordítozni, hogy Dominika felkeljen.
Mikor már ő is ébren volt, elkezdett dobálni kis párnával, hogy mit képzelek, hogy felkeltem mikor ő Hunterrel álmodott.
Najó, most tényleg mi van köztük?
Amikor ő nagysága kikelt az ágyból, gyorsan felöltözött és siettünk a suliba, az út közben még duzzogodt, aztán meg enyhült, azaz vettem neki csokit, persze hogy meg enyhült.
Beérve a suliba mindenki hülyén nézett ránk, persze mi leszartuk őket, minden napi ez, úgyhogy hozzá szoktunk már ehhez.
Az első óránk fizika volt, és mivel a matek tanár beteg a második is ez volt. Megértettem a fizikát wooow.
Harmadik óránk tesi, kézi, ugrás, félre lépés, elesés, sírás. Csak én lehetek ennyire szerencsétlen. Nem bírtam ráállni a lábamra, ezért haza kellett mennem, bementünk a kórházba és kiderült, hogy nincs semmi komoly baj, csak meghúzódott a bokám. Köszönöm, és most mi lesz?
Miután haza értünk a kórházból, Dominak írtam, mivel kérte, hogy bármi lesz írjak.
Én
-Szia, nincs semmi, de nem tudom, hogy fogok szombaton menni a moziba:(
Domii
-Szia húú az jó, ahj basszus tényleg, szerintem írj Brandonnak, hogy mi volt és utána át tesszük egy másik napra a mozit.
Én
-Hát oké, akkor írok neki.
Dominak igaza van, nem tudok igy menni, úgyhogy mást kell kitalálni. Rá írtam Brandonra.
Én
-Szia, ma azért nem tudtunk találkozni mert mennem kellett a kórházba, hosszú sztori az egész, de van ennél is nagyobb baj, szombaton nem tudok menni a moziba, a bokám meghúzódott.
Valamikor bepótoljuk, ne haragudj. Szeretlek ❤
Brandon
- Szia, Úristen 😱 jól vagy? Mi történt?? Nem baj, át tesszük másnapra, csak legyél jól.
Én
- Igen már jól vagyok, csak még fáj, igazából semmi extra, tesin kéziztünk én pedig ugrottam a labdáért, és hát elég csúnyán meghúzódott, de semmiség.
Brandon
- Ahj te lány, figyelj akkor holnap meglátogatlak, ha nem baj.
Én
- Örülnék ha jönnél. De én most megyek, holnap beszélünk, jóéjt szia 💕
Brandon
- Megígértem, hogy megyek.
Jóéjt szerelmem, úgy látom, hogy vigyáznom kell rád, mert te össze töröd magad:) na szia nem akarlak fel tartani 💖
Miután elköszöntem Nikától mentem feküdni, nem hiszem el, mért mindig velem történik ilyen, ráadásul úgy, hogy Brandonnal akartam tölteni az egész szombatomat.
Miközben ezen agyaltam, szép lassan elnyomott az álom.
Sziasztook
Remélem tetszik ez a rész, egy kicsit kevés lett, de ma még jön egy, amit hosszabbra és jobbra tervezek.
Köszönöm, hogy ennyien olvassátok a könyvem
Puszi nektek!
😘
