Emlékek nélkül

264 14 2
                                    

                     * Hétfő *
Reggel a telefonom ébresztett, felkaptam a ruhámat, megcsináltam a hajam majd felvettem a táskám és indultam az iskolába.
Ezen a héten lesz félév vége, kíváncsi vagyok hanyas leszek, elég sokat tanultam.
Amikor beértem Dominika állt az ajtóba, nagyon mosolygott és szét tett kézzel nézett rám.
- Hali - öleltem meg
- Szia, miújság? - mosolygott
- Öhm semmi, lehet beteg leszek, egy picit rosszul érzem magam.
- Ahj tudod, hogy nem úgy értettem - vigyorgott
- Akkor? - néztem rá hülyén
- Tee és Ő, tudod ti - magyarázott
- Ja, hogy mi?  - néztem rá
- Ahaa - bólogatott
Erre csak elmosolyodtam és mivel be csengettek, elindultam az osztályterem felé.
A nap hamar eltelt és mikor haza felé indultam Domi futott utánam.
- Át mehetek? - kérdezte
- Persze - mosolyogtam
- Segítesz a házba, ugye? - nézett kiskutya szemekkel
- Igen - nevettem
- Imádlak - mosolygott
- Tudom, tudom - öleltem át egy kézzel
Mikor haza értünk, felmentünk a szobámba és tanultunk.
Addig ameddig a telefonom csörögni kezdett.
- Igen? - szóltam bele
- Szia - szólt bele Daniel
- Mi a baj? - kérdeztem
- Semmi, csak azt akarom kérdezni, melyik szoba kell?
- Nekem mindegy - nevettem
- Akkor majd én ki választom - tette le a telefont
Letettem a telefont az ágyra és Domira néztem.
- Ki volt az? - kerdzte nevetve
- Daniel - legyintettem
- Ja, értem - nézett a könyvre
- Ennyire szeretnél tanulni? 
- Hát, hamár itt vagyok, tanuljuk meg a földrajzot.
- Jaj tényleg, abból írunk - néztem unottan
- Aha - válaszolt ugyan így
Mikor megtanultunk én be pakoltam, utána hülyültünk.
- Mikor kell haza menned? - kérdeztem
- Nem tudom, szerintem lassan indulok.
- Okés, ki kísérlek akkor - álltam fel
- Köszi - indult el
Mikor az ajtóhoz értünk elköszöntem tőle. 
Vissza mentem a szobámba majd mentem zuhanyozni.
Megcsináltam az ágyam és lefeküdtem. Ma Brandon nem keresett ezért én próbáltam de nem sikerült. Nem vette fel a telefont, és vissza sem írt az üzenetemre. Letettem a telefonom és tévét kezdtem nézni ez alatt aludtam el. 

                     * Kedd *
Amint felkeltem az volt az első, hogy megnézzem írt-e valamit Brandon, de semmi, vajon miért csinálja ezt? Már megint van valami baj?  Miért nem keres? Miért!? 
Azt hiszem ez az én hibám, lehet megint én rontottam el mindent.

Tegnap óta eléggé rosszul vagyok, de megyek iskolába, ha nagyon rosszul érzem magam megkérem az ofőt, hogy engedjen haza.
Felöltöztem, elkészültem és indultam a suliba. 
Az út közben egy kicsit szédültem, de nem volt annyira vészes.
Mikor beértem a suliba, az osztályfőnök állt elém.
- Jóreggelt tanárnő - néztem rá
- Szia, nem nézel ki valami jól, beteg vagy? 
- Nem, még nem - mosolyogtam
- Rendben, de ha van valami baj, akkor nyugodtam szólj és haza engedlek.
- Köszönöm szépen - bólogattam
Az órákon nem nagyon tudtam figyelni, de nem mentem haza, próbáltam magam tartani, de nem ment.
Mikor az óráknak vége volt, indultam kifelé de tanárnő már megint megállított.
- Holnap maradj otthon - fogta meg vállam
- De én teljesen jól vagyok - néztem fel rá
- Nem úgy nézel ki mint ha jól lennél, nyugodtan maradj otthon, ha jobban érzed magad akkor jöhetsz csütörtökön, de holnap biztos, hogy nem.
- Hát rendben, de mi lesz a félévimmel? - kérdeztem köhögve
- Majd valahogy el juttatjuk hozzád. 
- Okés, köszönöm
- Szia, jobbulást
- Csókolom, köszönöm szépen
Elhagytam az iskola területét és indultam haza.
Mikor haza értem ledobtam a táskám és szét területem az ágyon.
5 óráig aludtam, és amikor felkeltem anyukám nyitott be.
- Beteg vagy? - ült le mellém az ágyon
- Igen, valószínűleg.
- De nekünk holnap mennünk kell - nyúlt a homlokomhoz
- Tudom, de jobban leszek ez csak egy kis nátha, vagy akármi - legyintettem
- Nem szívesen hagylak itt így - nézett rám
- Daniel anyukája is tud rám vigyázni.
Ekkor benyitott Daniel.
- Én nem zavarok, megyek össze pakolok
Anyu elhagyta a szobámat, én felültem és be takaróztam.
- Kukorica, beteg vagy? - ült fel mellém Dan
- Aha - mosolyogtam
- Na nem baj, majd anya meggyógyít - borzolta össze a hajam
- Kössz - fordultam felé
- Holnap akkor elmegyünk az orvoshoz, ő jobban ért hozzá mint mi.
- Nem szeretnék orvoshoz menni
- Még jóhogy nekem kell vigyáznom rád - nevetett
- Nem kell vigyázni rám, egyedül is eltudok majd menni.
- Akkor majd egyedül mész, nekem mindegy csak menj.
- Jójó, miért jöttél?  Van valami baj? 
- A cuccaidat szeretném elvinni.
- Hát öhm, nem pakoltam még össze és most erőm sincs hozzá.
- Jaj te lány, hol van a bőröndöd? - állt fel
- A szekrényem alján - mutattam a szekrény felé
- Akkor én most szépen bele dobálok mindent. - nevetett
- Okés.
Mikor mindent bepakolt, elindult az ajtó felé dobott egy sziát és kiment.
Meg mértem a lázam, először csak hőemelkedésem volt, majd mikor elmentem zuhanyozni és vissza értem már lázam volt.
Gyorsan be feküdtem az ágyba és be takaróztam.
5 perc alatt elaludtam.

Első találkozás /Befejezett/ Onde histórias criam vida. Descubra agora