PAPARAZZO-befejezett

10. rész

~Holly

Nem akartam, hogy vége legyen az óráknak. Kicsit tartottam a délutántól. Aiden tényleg barátkozni szeretne? De akkor miért hozzám jött, miért nem mondjuk Zachez? Ő mégis csak egy srác, jobban megértenék egymást. Bevallom, kicsit bűntudatom van. Úgy érzem, hogy nem szabadna Aidennel időt töltenem. Fogalma sincs arról, hogy miattam került ilyen állapotba és ezt nem is tervezem neki elmondani.

~

-Holly.-lökte meg Zoe a karomat tesi közben.

-Hm? -néztem rá.

-Mi van veled? -kérdezte suttogva.

-Tessék?

-Lyukasóra óta ilyen vagy. Mintha el lennél varázsolva. -bökte ki. -Történt valami?

-Semmi. -ráztam meg a fejem, majd hirtelen azon kaptam magam, hogy Aident figyelem, aki már nem tudom, hányadik körét futotta a fiúkkal.

-Aham, semmi, mi?

-Mi? -néztem a vigyorgó barátnőmre.

-Na mesélj, mi van Aidennel?

-Semmi.

-Ha még egyszer ezt mondod...-nézett rám fenyegetően, mire sóhajtottam. -Szóval?

-Elhívott suli után valahova. -motyogtam. Zoe erre csak felkiáltott, mire mindenki, beleértve Aident is, felénk nézett.

-Minden rendben van lányok? -kérdezte Miss Rose.

-Öhm, persze. -mondtam. -Csak sikerült neki végre lemenni spárgába, ennek örül. -improvizáltam.

-Oh igazán? -kérdezte.

-Igen. -vágtam rá.

-Akkor megmutatod, Zoe? -nézett a barátnőmre, aki eddig meg sem szólalt. Tudni kell róla, hogy nem tud spárgázni, magam sem értem, miért mondtam.

-Hát Tanárnő, az a helyzet, hogy most sikerült először és azt hiszem, sikerült meghúznom a lábamat. -kapott a térdéhez.

-Értem, akkor pihentesd majd. -mondta, de a végén elmosolyodott. Azt hiszem, rossz színészek vagyunk. Aidenre néztem, aki eddig minket figyelt, elröhögte magát, majd rám kacsintott és folytatta a futást. Ma már másodszorra csinálja ezt, nagyon idegesít.

-Zoe. -néztem rá dühösen.

-Ne, ne nézz így rám. Te találtad ki rólam, hogy tudok spárgázni, pedig köztudott, hogy nem vagyok hajlékony.

-Nem jutott más az eszembe. -vontam meg a vállam.

-Hagyjuk. Szóval akkor te és Aiden? -húzogatta a szemöldökét.

-Nincs semmilyen én és Aiden. Meg szeretne ismerni, mint egy barátot. -emeltem ki az utolsó szót.

-Én meg Amerika elnöke akarok lenni. -forgatta a szemeit.

-Miért kell mindig azt gondolni, hogyha egy fiú és egy lány találkozik, akkor azok biztosan randiznak? Szerintem igenis létezik fiú-lány barátság. -jelentettem ki.

-Gondold csak ezt. -hagyta rám. -De ne feledd, egy fiú-lány barátságban az egyik fél mindig többet érez a másik iránt. Csak ügyesen, majd utána beszélünk. -mondta, majd mivel kicsöngettek, elindult az öltöző felé. Én meg csak álltam ott és az előbb hallottokon gondolkodtam.

-Siess, kint várlak. -állt meg mellettem Aiden.

-Mi van? -eszméltem fel.

-Mondtam, hogy suli után kint találkozunk, elfelejtetted? -nézett rám kérdőn.