18. rész

594 19 0
                                    

~Holly

Minden világossá vált, mikor elmentem Aiden után a parkba. Megértettem, hogy miért volt ilyen egésznap. Nem tudom, hogy milyen lehet neki. Sok év után most hall először az apja felől. Apa nélkül nőtt fel és nem tudom elképzelni, hogy ez milyen nehéz lehetett neki. Nekem mindig ott volt Apa, amikor szükségem volt rá és sosem voltak bennem kételyek afelől, hogy gondol-e rám vagy hogy szeret-e. Aident nagyon mélyen érintette ez az egész történet, amit megértek, ezért is szeretnék mellette lenni mindenben. Úgy érzem, hogy szüksége van egy biztos pontra jelenleg az életében és én szeretném betölteni ezt a szerepet, mert szeretem Őt. Igen, szeretem. Sosem gondoltam volna, hogy ez egyszer be fog következni, pláne nem pár hónapja. Még emlékszem, hogy mikor idejött, az első vitánkkor azt vágta a fejemhez, hogy semmit nem tudok az eltéről, mire én azt feleltem, hogy nem is szeretnék. Na, ez mostmár nincs így. Mindent szeretnék tudni róla, sőt, részese akarok lenni az életének. Ez is bizonyítja, hogy milyen gyorsan változnak az emberek. Egyik percben még egy gondolatunk van és nem tágítunk mellőle, de később megváltozik ez a gondolat és vele együtt az álláspontunk is. Ilyenek vagyunk, ezt el kell fogadni.

A park után átmentünk Aidenhez és sikerült kiharcolnom Anyánál, hogy nála aludhassak. Még most sem tudom, hogy ez hogy jött össze, de a lényeg, hogy sikerült.

-Annyira jó, hogy itt vagy. -puszilta meg Aiden az arcomat, amikor elkezdtünk nézni egy filmet. Erre csak elmosolyodtam és adtam én is neki egy puszit.

-Meglepődtem Anyán, hogy megengedte.

-Biztos kedvel, senki nem tud nekem ellenállni. -jelentette ki vigyorogva.

-Látom, az egód nem ingott meg. -nevettem fel.

-Hé, ezt most miért mondod? -kérdezte tettetett felháborodással.

-Semmiért.

-Nem mondod el? -nézett rám felhúzott szemöldökkel, mire megráztam a fejem. Ezt nem kellett volna, mert a következő másodpercben elkezdett csikizni.m

-Nee. -görnyedtem össze. -Hagyd abba! -mondtam szinte visítva, közben pedig próbáltam leszedni a kezeit magamról.

-Varázs szó? -vigyorgott fölém hajolva.

-Drága Popsztár, vedd le rólam a kezeidet.

-Ez nem egy szó volt, úgyhogy... -és folytatta a kínzásomat, amit nem bírtam.

-Aiden, kérlek.

-Jó, jó. -hagyta abba, mire kibújtam az eddig bent tartott levegőt. -De kérek cserébe egy csókot. -mutatott a szájára.

-Álmos vagyok, menjünk aludni. -keltem fel, miután teljesítettem Aiden kérését.

-Jól van, menj zuhanyozni, addig szedek elő neked ruhát. -mondta és a szekrényéhez lépett, én bementem a fürdőbe és miután megmostam az arcomat, beálltam a zuhanyzóba. Mikor a kezemre nyomtam az ott levő tusfürdőből, azonnal felismertem Aiden jellegzetes illatát, amit úgy szeretek. Gyorsan végeztem, majd mikor kiléptem a fülkéből a mosdókagyló mellett megláttam a ruhákat, amiket valószínűleg Aiden tett oda. Szárazra töröltem a testemet és felvettem a kikészített pólót, ami egy kicsit nagy volt rám, de hálóingnek tökéletes volt. -Kész is vagy? -kérdezte Aiden mosolyogva, mikor kiléptem  a helységből.

-Igen. -mosolyogtam.

-Akkor mindjárt jövök. -nyomott egy puszit az arcomra, majd egyedül maradtam a szobában. Aiden gyorsan végzett, így bebújtunk az ágyba.

-Jobban vagy egy kicsit? -fordultam felé.

-Mondjuk. -bólintott. -Még nem döntöttem el, hogy mit csinálok.

PAPARAZZO-befejezettOnde histórias criam vida. Descubra agora