PAPARAZZO-befejezett

28. rész

~Aiden

Mosolyogtam, mint egy idióta, miközben mentem fel a lépcsőn Holly szobájába. Fogalmam sem volt arról, hogy milyen reakciót fog kiváltani belőle a dal, de szerencsére, pozitívan kellett csalódnom. Ismét azt érzem, hogy minden rendbe jöhet és visszakaphatom Hollyt.

Mikor felértem a szobájába, ledobtam magam az ágyára. Nem aludtam semmit egész éjjel, mert stresszeltem a fellépés miatt. Ahhoz, hogy elmúljon a fáradtság, rengeteg kávét ittam, de úgy látszik, mostanra elmúlt a hatása. Felültem, hogy levegyem a cipőmet, de mikor lehajoltam, valami elvonta a figyelmemet. Az íróasztal előtt papírok hevertek a földön, amiket először nem akartam megnézni, mert semmi közöm nem volt hozzá, de végül felálltam és odamentem az asztalhoz, majd felvettem a lapokat a padlóról. Kisebb sokkot kaptam, mikor megláttam, hogy mit, pontosabban kit ábrázolnak a fotók, mert igen, ezek fotók voltak. Én szerepeltem a képeken, amin először elmosolyodtam, mert tök aranyosnak tartottam, hogy Hollynak vannak képei rólam, de mikor jobban megnéztem őket, úgy éreztem, hogy már láttam ezeket valahol. Az 'Everything' című újságban. Ekkor estem vissza abba az állapotba, amiért ideküldtek. Egy színész is szerepelt az egyik fotón, ami nagyon profinak tűnt. Egy pillanat alatt felment bennem a pumpa, mert nem értettem, hogy miért vannak meg Hollynak ezek a képek.

Lábdobogást hallottam meg a lépcső felől, mire megfordultam és megláttam Hollyt, tálcával a kezében.

-Ez mi a szar? Megmagyaráznád? -kérdeztem ingerülten, mire rémülten nézett rám.

-Miről beszélsz? -jött közelebb, majd mikor meglátta a kezemben a lapokat, ijedtség futott át az arcán.

-Erről. Miért vannak nálad ezek a képek?

-Mert.. -motyogta lehajtott fejjel, ami semmi jót nem jelentett, csak még idegesebb lettem tőle.

-Holly, miért vannak nálad abból az újságból ezek a lesifotók? Ráadásul, nem csak én vagyok a képeken.

Vett egy mély levegőt, majd megszólalt.

-Elmondom az egészet, csak üljünk le -mondta, mire bólintottam egyet és leültem az ágy szélére. Ránéztem Hollyra, aki könnyes szemekkel nézett vissza rám. Nem tudtam elképzelni, hogy mit akarhat mondani, de semmi jót, az biztos. Megfogtam a kezét, ami eltörpült az enyém mellett, majd összekulcsoltam az ujjainkat. -Szóval. Kezdjük a legelején. Meséltem, hogy szeretek fotózni. Már kiskorom óta csinálom ezt és mostanra elég profi lettem benne. A szüleim mindig támogattak benne, ezért anyukám megkért egyszer, hogy csináljak képeket az újságába -mondta, mire nagyon rossz érzés fogott el és előre féltem a folytatástól. -Már minden mindegy, ezért elmondom, hogy az 'Everything' tulajdonosa az anyukám. -jelentette be, mire nyeltem egyet. -Már egy ideje az a feladatom, hogy sztárokról készítsek lesifotókat, magyarul a paparazzik közé tartozom, csak hivatalosan nem vagyok az és a korom miatt sosem gondolták rólam az emberek, hogy én is egy lennék közülük. Őszintén, szerettem ezt csinálni, egészen addig, míg meg nem ismertelek. Mikor megtudtam, hogy rólad kell fotókat készíteni, nem különösebben érdekelt, de amikor megláttam, hogy az osztálytársam vagy, már el kezdett zavarni az egész. Érezni kezdtem irántad valamit, amit nem is ismertem fel rengeteg ideig, de amikor megjelent a lap, amiben benne voltál, szörnyen éreztem magam, mert úgy éreztem, én tettem ezt veled -fejezte be lehajtott fejjel.

Ezerszer közbe szólhattam volna, de nem tettem, mert sokkot kaptam. Ültem az ágyon és nem bírtam megszólalni. A lány, akit szerettem egy volt azok közül, akiket legjobban utáltam és szánalmasnak éreztem magam, egy játékszernek, akit használtak párszor, majd eldobták. Rengetegszer történt már velem ilyen, de ez most más volt amiatt, hogy ki tette ezt velem.