PAPARAZZO-befejezett

Epilógus

Sziasztok!

Hosszú idő után visszatértem az epilógussal..☺️

Az elmúlt időszak elég sűrű volt az életemben, ezért nem jelentkeztem új résszel, de a Ti támogatásotok elképesztő volt végig! A rengeteg megtekintés, vote, komment nagyon jólesett. ❤️

Véget ért most ez a történet, de nem vagyok abban biztos, hogy örökre...

Köszönöm Mindenkinek, aki legalább egy részt elolvasott vagy csak rákattintott a történetre!! Ez mindig energiát adott a következő rész megírásához.

A történet a végére eléri a 14000 megtekintést, amiről álmodni sem mertem volna a kezdetekkor.

Ma (2018.07.11.) lezárom ezt a kis könyvet, aminek az első részét emlékeim szerint 2016-ban raktam fel.

Bízom benne, hogy emlékeztek még Holly és Aiden történetére és halványan mindig is emlékezni fogtok rá.🙂

Őszintén kíváncsi vagyok a véleményetekre, úgyhogy, ha visszajeleznétek akár vote, akár komment formájában, nagyon örülnék neki!

1 év múlva

~Holly

-Taxi!! -kiáltottam rá egy sárga járműre, de az továbbhajtott. Percek óta itt állok, integetek, kiabálok össze-vissza, de valamiért űgy tűnik, nem vagyok szimpatikus a sofőröknek, mert eddig senki sem vette a fáradtságot, hogy megálljon és elvigyen az úticélomhoz. Azt gondoltam, hogy New Yorkban pillanatok alatt találok taxit, de úgy látszik, tévedtem. Ránéztem a bal csuklómra, amin a karórámon a mutatók sebesen közeledtek az időpont felé, amikorra is meg kellett érkeznem az órámra.

Hirtelen hátratántorodtam, amikor lefékezett előttem egy taxis, de amikor felfogtam, hogy ő kész elvinni engem, gyorsan bepattantam mellé, lediktáltam a címet és már száguldoztunk is az egyetem felé. Igen, az egyetem felé. Mától kezdve a new york-i egyetem hallgatója vagyok, ahol műveszeti szakra jelentkeztem. A napokban költöztem ide, albérletben fogok lakni, ami nincs nagyon messze az egyetemtől, de ma egy kicsit késve indultam, ezért döntöttem a taxi mellett.

Az elmúlt 1 évem eseménydúsan telt. Mikor a pályaválasztáshoz értünk a suliban, fogalmam sem volt arról, hogy hol kéne továbbtanulnom. Tudtam, hogy a fotózással akarok foglalkozni, de azt nem tudtam, hova lenne érdemes jelentkezni. Sokat kutattam, beszélgettem emberekkel és végül New York mellett döntöttem. Anyáék beleegyeztek, persze bizonyos keretek között. Anya szerint itt olyan híres emberektől tanulhatok, ami a későbbiekben még jól jöhet nekem. Mikor megkaptam a levelet arról, hogy felvettek, madarat lehetett volna velem fogatni, annyira örültem neki. Környezetváltozásra volt szükségem és most itt a lehetőség, hogy kiszakadjak a megszokottból. Nem mintha olyan rossz lenne Kanadában lakni, de így megismerkedhetek valami mással.

Zoe és Zac ma már egy párt alkotnak. Amikor közölték velem, kicsit ledöbbentettek ezzel a hírrel, de őszintén örültem nekik, mert jobb társat nem is találhattak volna maguknak. Kibéreltek együtt egy lakást és egy egyetemre is jelentkeztek. Valószínűleg ritkábban fogunk találkozni, de kiskorunk óta ismerjük egymást, így biztos vagyok abban, hogy ez a szoros kötelék mindig össze fog minket tartani.

Aiden. Ez az a név, amit az elmúlt hónapkoban teljesen leírtam. Utoljára abban a karácsonyi műsorban láttam. Zac persze mindig elmesélte, hogy mit beszélt vele telefonon, de akkor próbáltam nem odafigyelni rá. Ez kellett ahhoz, hogy teljesen el tudjam engedni. Ettől függetlenül örültem a sikereinek. Az új albuma toplisták élére került és a turnéján is tele voltak a stadionok.