18.rész

600 62 0
                                    

Másnap suli után a cukrászda felé vettem az irányt. Mikor beértem a pulthoz siettem.
- Jó napot! Szeretnék kérni egy csokis tortát, eperrel a tetején. - mosolyogtam rá a hölgyre.
- Rendben. Mikorra szeretné?
- Mára. Muszáj lenne.
- Mára? Tudja nagyon sok vendégünk van, nem csak maga. Hogy gondolta, hogy még mára kész lesz? - kiabálta le a fejem a nő.
- Sajnálom, akkor viszlát! - csuktak be magam után az ajtót.

Mekkora bunkó emberek vannak...

Kisebb gondolkodás után rájöttem, hogy a szomszédünk is nagyon ügyes cukrász. Mivel kezdek kifogyni az időből ezért a boltba rohantam a hozzávalókért és persze maga az ajándékért is.

A szomszéd hölgy ajtaja előtt állva bekopogtattam. Pár perc múlva nyílt is az ajtó.
- Szia aranyom! Mi járatban? - kérdezte Mrs.Park a szomszéd.
- Jó napot! Kérhetek egy szívességet? - kérdeztem minden cukiságommal be betve.

Pár óra múlva kész is lett a torta. Nagyon szép díszítése lett. Mikor elköszöntem Mrs.Parktól és megköszöntem mégegyszer a kedvességét, az órára pillantottam. 5:47. Szerencsére még időbe vagyok. Ezek után el készülödni indultam.

Mikor már úgy gondoltam elfogadhatóan nézek ki leindultam a bejárati ajtónkhoz. Szüleimtől elköszöntem majd a tortát felkapva, el is indultam.
A telefonomért nyúltam, hogy megnézzem a címet. Sajnos nem vagyok jó tájékozódásban ezért felhívtam Hoseokot.
Miután több órás elmagyarázás után végre megértettem hova kell mennem arra is vettem az irány.
Negyed óra múlva ott is voltam. Bekopogtattam és már nyílt is az ajtó.
- Mi tartott eddig? Tae mindjárt meg jön! - suttogta Kook és közbe a kanapé mögé húzott.
Hoseok lekapcsolta az összes villanyt, hogy hitelesebb legyen, hogy senki sincs itthon.
Pár percen belül a kulcs hangját hallottuk. Mikor beért Tae fel kapcsolta a villanyt, ami nekünk a jelkód volt. Mindenki felugrott.
- BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT! - kiabáltuk.
Tae majdnem szívinfarktust kapott tőlünk, de utána ránk mosolygott.
- Hát ti? - kérdezte Taehyung mosolyogva.
- Megleptünk téged egy titkos szülinapi bulival! - mondta Kook.
- Köszönöm! - nevette el magát Tae.

A buli már javába tartott mikor Namjoon szólt nekünk, hogy jön a kaja. Mindenki a konyhába indult és leült az asztalhoz.
Namjoon és Jin a tortát a szülinapos elé tették és meggyújtották mind a 17 gyertyát.
- Most pedig kívánhatsz! - mosolygott Jin mikor végeztek.
Taehyung behunyta a szemét és pár másodpercen belül el is fújta a gyertyákat. Mindenki tapsolni kezdett.
- Srácok, köszönöm, hogy vagytok nekem! - mondta Tae boldogan.
Mindenki egy mosollyal díjazta ezt.
- Most pedig jöjjenek az ajándékok! Akié nem tetszik azt megütöm! - mondta viccelődve Tae.
Elmosolyogtam szavai hallatán.
Mindenki sorba állt és várta míg ő következik. Előttem Jimin állt. Mióta itt vagyunk meg se szólalt. Sose volt a barátai előtt egy beszédes ember de most még annyira sem. Kicsit kellemetlenül éreztem magam, hogy ilyen közel vagyok hozzá, hisz kerülöm ha akarom, ha nem.
Jimin után én következtem. Félve adtam át a csomagót Taehyungnak.
Mikor kinyította szája fülig ért.
Mikor ki vette a kis dobozból a karkötőt, elolvasta mi van rá írva.
"Ígéret"
Rám nézett majd megölelt. Habozás nélkül vissza öleltem.
- Mi van rá írva? - kérdezte Wendy.
- Ígéret. - válaszolta mosolyogva Tae.

Ígéret. Azt mondtad örökké szeretni fogsz, Jimin...

HazugságNơi câu chuyện tồn tại. Hãy khám phá bây giờ