Léna vagyok, 25 éves,és ez életem sztorija. Bármit tegyek is, tudom hogy vannak emberek, akikre számíthatok. Ilyen szalai Ádám is, akire mindig számíthatok. Ő lett a legjobb barátom, neki bármit elmondhatok. Aztán bemutatott a barátjának, akivel túl...
Reggel Balázs mellett ébredtem, ő még az igazak álmát aludta, így én felkeltem, felhúztam tegnapi ingjét, majd lementem megkeresni a konyhát. Miután megtalaltam,úgy gondoltam csinálok valami reggelit. Találtam zöldséget meg tojást is, így egy kis rántotta mellett döntöttem. Már majdnem kész voltam, amikor Balázs vánszorgott le a lépcsőn. - Jó reggelt. - köszön, majd ad egy puszit a számra. - Jó reggelt. Mindjárt kész a reggeli. - mondom, aztán megfordulok, hogy ne égjen oda a tojás. - Én sajnálom a tegnap estét. - szólal meg egyszercsak, miközben kávéját kevergeti. - Ne, Balázs kérlek. Nekem kéne elnézést kérnem a tegnapi miatt. Nem tudom mi ütött belém, én nem vagyok ilyen, hogy az első este felmegyek a másikhoz. Ráadásul félbe kellett hagyni miattam, csak egyszerűen bepánikoltam. Tényleg nagyon sajnálom. - hangom monoton, nem akarok érzelmeket kimutatni, mégis megteszem, amikor Balázs kezébe fogja arcom, majd szenvedélyesen megcsókol. Miután elválnak ajkaink, kivesz az egyik szekrényből tányért majd megterít mindkettőnknek. - Jó étvágyat - mondom, majd neki látok az evésnek. - Jó étvágyat - mondja ő is. Már majdnem megreggeliztünk, amikor csörög a telefonja. - Szia. - szól bele, és bocsánatkérően néz rám. - Igen. Rendben. Oké. Vigyázok rá. Oké. Csá. Nem szokásom hallgatózni, de ez a beszélgetés vicces volt. - Nem tudtam, hogy Szalai barátod ennyire fog érted aggódni. - szólal meg, miközben megölel hátulról. - Vele beszéltél? - csodálkozom el. - Aha, és a lelkemre kötötte, hogy vigyázzak rád, és vegyem fel edzésre menet. - mondja, majd segít elpakolni a tiszta edényeket. Ledőlünk a kanapéra, és valami szar filmet kezdünk el nézni. Én mégis vele vagyok elfoglalva. Próbálom magamba vésni minden egyes vonását, hogy amikor nem lesz velem, akkor is emlékezzek rá. Ő az első férfi az életemben, aki azóta a szörnyű időszak óta elindított bennem valamit. Akivel újra éltem tegnap este. - Mint gondolkozol? - fordul egyszer csak felém. - Semmin. - mondom. - De lassan indulni kéne, nem? Balázs unottan emeli tekintetét a fali órára, és arca falfehér lesz. - Azt hiszem, már késésben vagyunk. - szól, majd hirtelen pattan fel mellőlem, és kezdi összeszedni ruháit. Alacsony termetemnek köszönhetően Balázs ingjét kényelmesen lóg rajtam, így csak felkapom a magassarkúm kézbe, a ruhámat pedig belerakom a táskámba, és én késznek is nyilvánítom magam. - Hohoo, kész is vagy? - kérdezi, miközben jön le a lépcsőn. - Igen. Az inged, pedig majd egyszer visszakapod.- mondom, kisétálunk a lakásból, majd én megvárom az autónál, amíg ő bezárja a házat. Miután végzett vele, kinyitja a kocsit, és meg sem állunk Ádám házáig. Ott kiszállnék az autóból, hiszen Ádám már kifelé jön, de Balázs visszaránt a csuklómnál fogva, és ad egy csókot. - Majd beszélünk. - suttogja, én pedig elmosolyodom. - Szia. - köszönök neki, majd nyitva hagyom az ajtót, hogy Ádám könnyebben szálljon be. Útközben megáll mellettem és végig mér. - Minden rendben? - kérdi, én pedig bólintok. - Rendben. Edzés után beszélünk. - Oké. - mondom, majd őt is útjára engedem. Komótosan sétálok be a házba, miután átöltöztem valami kényelmesebb ruhába, úgy döntök csinálok valami vacsorát.
Ups! Gambar ini tidak mengikuti Pedoman Konten kami. Untuk melanjutkan publikasi, hapuslah gambar ini atau unggah gambar lain.
Nem akarok valami nehezet, így egy kis saláta és rántott hús mellett döntök. A salátával gyorsan végzek, már a húst sütöm, amikor meghallom a telefonom. - Igen, tessék? - szólok bele. - Maloveczky Léna? - kérdi a hang a vonal túlsó végéről. - Kivel beszélek? - óvatosan tapogatózom, kezdek megijedni. - Bocsásson meg. Elfelejtettem bemutatkozni. Pálfi Márton, és az ön Apa-Fia-Lánya-Anyukája kollekciójával kapcsolatban keresem. - elsápadok. - Milyen ügyben? - fordulok el a hústól, igy meglátom Balázs és Ádám aggódó arcát. - Szeretnénk divatbemutatót csinálni a kollekciójából. - mondja, én pedig még jobban elsápadok. Ádám kapcsol először, odakísér egy székhez, és leültet rá, míg Balázs egy pohár hideg vizet nyom a kezembe. - Holnap be tudna fáradni az irodába? Elküldöm a címet SMS-ben. - Igen. Köszönöm. - szólalok meg hangosan. - Viszonthallásra. - mondja. - Viszonthallásra. - mondom, majd lerakom. - Ahhhhhhh.. - borulok Ádám és Balázs nyakába egyszerre. - Mi van kicsi lány? - kérdi Ádám, én pedig elmosolyodom, majd az olajban lévő húst megfordítom. - Divatbemutatóm lesz. - szólalok meg. - Hogy mi? - képed el. - Várj, melyik kollekcióból? - A családos, amit leszóltatok a Bercivel. - közlöm vele. - Akkor ma bulizunk - kiáltja el magát Szalai. - És ha én nem akarok? - nézek fel rá. - Ilyen nincs. Jössz bulizni. Megvacsorázunk. Ahogy látom, jó sok kaját csináltál. Aztán átöltözünk és megyünk inni. - Őő, oké. De nektek holnap nem edzésetek van? - nézek végig a társaságon. - De a csapatkapitány is jön, így nem számít bűnözésnek. - mondja Balázs. - Istenem. - sóhajtok nagyot, majd megterítek és megvacsorázunk. A vacsora kellemesen telik. Miután végeztünk, mindenki hazaindul, hogy átöltözhessen az esti buliba. Én is szobám felé veszem az irányt, hátha találok valami ruhát az estére.
