Captain's Sister

part 15

Amerika Kapitány szemszöge:

Leparkoltam a garázsba. "Akkor megyünk?" Kérdezte Lexie épp hogy kipattanva az autóból "Szerintem úgy fer ha Buckytól is megtudakoljuk hogy szeretne-e fagyizni." Néztem rá miközben csípőre raktam a kezem. "Okés. Igazad van." Biccentett elismerően Lexie. Felmásztunk a 4.re a lakáshoz. "Buck, csatlakozol hozzánk egy fagyira?!" Kérdeztem amint benyitottam a bejárati ajtón. Meglepetésemre Furry üllt a kanapén. A SHIELD igazgatója. Most is, mint álltalában hosszú fekete kabátot viselt a nélkülözhetetlen headsettel a fülében. "Steve, örülök hogy végre hazaért." Állt fel a kanapéról és közelebb jött hozzám. "Minek köszönhetem a látogatást?" Néztem az igazgatóra. "Eltulajdonítottak egy SHIELDhez tartozó repülőt multkor." Fonta karba a mellkasa elött a kezét. "Csak kölcsön vettük. És biztosra veszem hogy a Natasha által leszedett információk a Hydra gépéről elég jól jöhettek." Álltam ki a cselekedetünk melett. "Mi volt olyan fontos hogy megkérdezni már nem volt idő a gép elvételére?" Kérdezte Furry. "Megtaláltam a hugom." Mondtam el és Lexie mögüllem, mellém lépett. "Tudja Rogers segítséget is tudtam volna nyújtani." Szólt Furry. "Minden tisztelettemmel, de Buckyhoz is úgy álltak hozzá ami számomra nem felet meg." Válaszoltam. "Mindegyis... megyek. Megbeszéltük. Szemethunyok felette, kivételesen." Nyújtotta kezét amit elfogadtam és kezet ráztam vele. "Lexie...ha jól érzi már magát. A SHIELD tárt karokkal várja." Sétált ki az ajtón Furry. Láttam Lexien hogy a keze ökölbeszorult a SHIELD hallatán. "Lexie...nyugi." Tettem vállára a kezem. "Bocsi...szinte már reflex." Hajtotta le a fejét szégyenkezve. "Nincs semmi gond. Menjünk fagyizni." Karoltam át a vállát. "Mi lesz Buckyval?" Kérdezte Lexie. "Nincs itthon...cetlit hagyott." Szedtem le a sárga papírt a szekrényről amin Bucky írása tátongott. A fagyival a kezünkben haladtunk az utcán..csak úgy mint régen mikor is egy ismerős hang csendült fel mögüllünk. "Rogers...mini Rogers." Bukkant fel Natasha. "Hello Nat. Miben segíthetek?" Kérdeztem. "Bekéne jönni a Toronyba. Valami bosszúállós megbeszélés lesz." Mondta Natasha. "Oké...Mikor?" Vakartam meg a fejem. "Tony azt mondja sürgős. Szóval most." Válaszolta Nat. "Rendben...köszi Natasha." Biccentettem a fekete özvegynek. "Hogy vagy Lexie? Hogy érzed, ki tudnál bírni pár idegent?" Néztem a hugomra. "Aha...szerintem igen." Válaszolta kis töprengés után. "Gyertek elviszlek titeket." Mutatott az autójára Nat. "Most akkor találkozhatok a Bosszúállós barátaiddal?" Kérdezte Lexie a hátsó ülésről. "Igen...de mind rendes lesz veled ezt megigérhetem." Fordultam hátra az anyós ülésen hogy Lexie szemébe tudjam mondani. "Oké...hiszek neked." Mosolygott gyengén Lexie. Lába fel alá járt. Láttam rajta hogy ideges, fél. Megérkeztünk a Toronyhoz amin régen a Stark név állt de mára egy nagy A betű található rajta utalva az Avengers-re azaz ránk a Bosszúállókra. "Wow. Ez hatalmas." Bámult az épületre Lexie. "Tudod kié a torony?" Kérdeztem a hugomtól. "Nem..Kié?" Nézett fel rám Lexie kérdőn. "Stark-é." Feleltem. Elmosolyodtam mikor láttam Lexie szemét elkerekedni és a szája is kinyitódott. "Azé a Stark-é? Howard Stark-é?" Fogta meg a kezem izgatottan. "Bárcsak. Ez a fiáé...az izgága Playboy Filantróp Milliárdosé." Szólalt meg Natasha. "Oh...de azért neki is vannak találmányai, amit meglehet esetleg nézni?" Nézett Lexie Nat-re. "Azok vannak és biztos megengedi. Szeret dicsekedni." Mosolygott a hugomra Natasha. Beléptünk hát a toronyba. Lexie szorosan a nyomomban volt. "Végre megjött a Kapitány." Hallottam Clint hangját. "Mivan Kapitány nem engedtek el az idősek otthonából?" Viccelődött Clint az ő szokásos módján. "Vicces vagy mint mindíg Clint." Ráztam meg a fejem egy halovány mosollyal együtt. "Jó...most hogy mind megvagyunk akkor irány a tárgyaló." Mutatott egy szoba irányába Tony mikor felbukkant. "Ki a kis csaj? Csak nem egy rajongó?" Nézett Stark a hugomra. "Ő...ő itt Lexie...a kishugom." Mutattam be Lexiet a többieknek. "Mi? A Kapitánynak van egy huga?" Ámúlt el Sólyom. "Igen Sam van egy hugom." Bólintottam egyett és átkaroltam Lexie vállát. "Ez hogy lehet? Mármint...hogy hogy itt van ennyi idősen?" Kérdezte Bruce. "Hydra." Szólalt meg halkan Lexie. Látszott mindenki arcán hogy rájöttek hogy nem a legjobb öttlet tovább kérdezősködni. "Oké...na...akkor mehetünk a tárgyalóba." Csapta össze a kezeit Tony. Bent körbeültünk egy asztalt és a Stark álltal kiosztott mappát átfutottuk. "Lefüleltek egy beszélgetést ami arról szól hogy a Hydra valamiféle szörnyet akar egy átjáróval a mi világunkba hozni." Fogta kezébe Stark a monitorhoz tartozó távirányitót és lejátszotta a hangfelvételt. Rápillantottam Lexire aki nyugtalankodni kezdett mellettem. "Ssshhh semmi baj." Próbáltam nyugtatgatni. Gyorsan szaporán vette a levegőt. Újabb emlékezet rohama volt. Töltöttem Lexinek egy pohár vizet és a kezébe adtam. Éreztem ahogy remeg az egész teste. El se bírtam képzeli vajon mi villanhatott fel neki amire így reagált. "Jobb?" Kérdeztem rá mikor látszólag kezdett lenyugodni. Mindenki megállt és Lexiet bámulta mintha arra várnának hogy valamilyen mutáns szörnyeteggé fog hamarosan átalakulni. "Az egyik férfi...ő...valamiféle tudós ott a Hydránál." Mondta el Lexie. "Tudod a nevét?" Kérdezte Clint. Lexie nem szólt semmit csak a fejét rázta. "Oké...semmi gond." Tette rá a kezét Natasha Lexie-ére nyugtatás képpen. Akkor vettem észre hogy Lexie csuklójánál vágás okozta heg tátongott. Amint Lexie észrevette hogy a hegeit bámulom lehúzta a pulóverének ujját hogy eltakarja. Aggódó pillantással néztem Lexire akki kerülte a tekinetemet. Stark mondta hogy a Natasha álltal leszedett adatok között megtalálták a tervét az átjárónak. "Vissza kell menni arra  a Hydra bázisra." Szólalt meg Sam. "Már biztosan elhagyták az épületet és megsemmisítettek ott mindent." Mondta Natasha. "Akkor meg kell találnunk az új bázis helyszínét." Mondta Thor egyszerűen. "Nem könnyű rátalálni egy ilyen helyre Barbie." Szólta le Clint Thor ötletét. "Furry ezt majd megoldja. Nekünk csak figyelni kell, és ha a SHIELD talál valamit mi indulunk is." Osztotta meg velünk a teendőnket majd még kiegészítette pár mondattal a dolgokat Stark. Mikor befejeződött  az összejövetel mindenki sietett is a további dolgára. Beültünk Natasha kocsijába hogy haza vigyen minket. "Lexie...azok ott a karodon mik?" Kérdeztem meg a hugomtól a hegeket. Nem akartam Nat elött de muszály volt azonnal választ kapnom. "Az amire gondolsz." Szólt hallkan Lexie. A szomorúság kivehető volt a hangjából. "Miért?" Fordultam a hugom irányába. Lexie nagy levegőt vett mielött megszólalt. "Mikor ott voltam a Hydránal, rájöttem mit akarnak belőlem gyártani. Nem akartam senkinekse ártani....és az állandó kínzást se bírtam tovább. Ezt láttam az egyetlen kiútnak. De nem jött össze. Megállítottak." Mesélte Lexie könnyek közepedte. "Lexie..én...én..nagyon sajnálom a bátyád vagyok. Nekem meg kellet volna óvnom téged minden rossztól ami valaha ért." Kértem bocsánatot Lexitől. "Steve. Ez egyáltalán nem a te hibád." Fogta meg kedvesen a vállam Lexie. Szegény Natasha végighalgatthatta a Rogers szappanoperát az autó út során. "Megjöttünk." Mondta Nat és megállt a parkolóban. "Köszi Natasha." Szált ki Lexie a hátsó ülésről. "Tényleg kösz mindent Nat. Remek barát vagy." Mondtam amint elköszöntem és felsétáltunk a lakásomra Lexievel.