No Sense - [ Justin Bieber FF. ]

Tizennégy

Mint ígértem:) ma itt a második rész.

-Tudunk beszélni? - jött oda hozzám bociszemekkel.

-Justin ez nem fog mindig működni, hogy idejössz ilyen kölyökkutya fejjel. - zártam be a könyvet.

-Tudom. Sajnálom. Egy idióta voltam. Megígértem,hogy nem siettetlek és ehhez is tartom magam. - kért bocsánatot. - Semmi sem ér annyit, hogy elveszítselek! - folytatta.

-Igen egy idióta voltál. Még most is az vagy! AZ ÉN IDIÓTÁM! - csókoltam meg és Justin belemosolygott csókunkba.

-Szeretlek! - húzott oda magához.

-Én is szeretlek! - öleltem át. Mélyen beszippantottam az illatát. Az ölében ültem. Kezeivel pici köröket írt a combomra,állát pedig vállamba fúrta, így folyamatosan pici puszikkal hintve a fülem alatti területet,amitől kirázott a hideg.

Így ültünk egy ideig néma csendben a fa alatt összebújva. Nem kellettek szavak ahhoz hogy kiakarjuk fejezni magunkat. A meghitt pillanatunkat a csengő hangos de mégis kellemes hangja szakította félbe. Ez annyit jelentett,hogy megérkezett Justin családja.

Justin felállt,megigazította a farmerját - csak az volt rajta - és egy "Mindjárt jövök baba" mondattal ott is hagyott engem. Én is feltápászkodtam a kényelmes földrőlés lesöpörtem ruhámról az apró föld/fa darabkákat. Hajamat gyorsan felkötöttem,aztán mikor a telefonomban megnéztem,hogy jó lessz-e ez így,gyorsan ki is rántottam a hajgumit a hajamból és inkább fülem mögé tettem az elől levő tincseket. Na igen, én tipikusan nem az a fajta lány vagyok aki tökéletesen felköti a haját elsőre,mint a filmes karakterek.

-Anya,Apa,Jazzy,Jaxon Ő itt Beka. - mutatott be Justin. Anyukáján egy egyszerű sötétkék rövid farmer pihent, felsőnek pedig egy piros trikó. Barna haja összefogva omlott hátára. Apukáján egy fehér póló, rövid kék farmer kombináció volt. Jaxonon úgyszint, annyi külömbséggel, hogy az Ő nadrágja barna volt, míg Jazzy szőkés-barna hajtincsei kiengedve melegítették Őt és egy rózsaszín rövidnadrág és topp díszelgett rajta.

-Örvendek! - nyújtotta a kezét az apukája. - Jeremy vagyok. - fogtunk kezet,majd adott két puszit az arcomra.

-Beka.

-Pattie. - mosolygott Justin anyukája és Ő is adott két puszit.

-Beka. - mosolyogtam rá vissza.

Jazzyvel és Jaxonnal is megismerkedtem, majd miután lebonyolítottuk az ismerkedést, Justin beküldte a családot a konyhába,ahová természetesen ismerték az utat.

Amint beléptünk a házba, engem is megcsapott a spagetti mámorító illata. Kíváncsi vagyok az ízére is.

Ebéd közben rengeteg téma feljött ismerkedés szempontjából. Kérdeztek magamról,a fősuliról, a családomról, mindenről,én pedig természetesen mindenre szívesen választ adtam és én is dobtam fel egy-két témát. Mindenesetre nagyon szimpatikusak voltak. A spagetti pedig príma!

-Hogyan is ismerkedtetek meg? - kérdezte Pattie. - Mert nekem Justin hadart egy pár dolgot,hogy gyönyörű lány, szerelem stb, de ebből nem igazán lehetett leszűrni. - nevetett Pattie, Justin pedig elvörösödött.

Elmeséltem nekik mindent kezdve onnan, hogy tévedésből egy szobát kaptunk, egészen odáig hogy mpst itt eszünk asztalnál. - Persze a lényegtelen dolgokat,mint pl Kim ezeket említésre sem méltattam -.

Én azt szűrtem le,hogy tetszett nekik a történet,hiszen a vicces részeknél nevettek, a többit pedig végigmosolyogták. Ami igaz az igaz. Valljuk be, tényleg elég vicces a megismerkedésünk története.

Ebéd után én elmosogattam, Justin addig odakint beszélgetett családtagjaival. Éppen végeztem a mosogatással és mentem volna a többiekhez vissza,mikor egy mosolygásra késztető beszélgetés egy darabját csíptem el.

-Ne veszítsd el! Sugárzik róla, hogy beléd van esve! - mondta Pattie.

-Nem fogom. Szeretem Őt! Tényleg! - mondta Justin.

Visszamentem a többiekhez, aztán Jaxon bedobta az ötletet,hogy társasjátékozzunk. Mindenkinek tetszett az ötlet.

Justin kihozott egy csomó társast, rápakolta az asztalra és várta, hogy válasszunk egyet. Végül Jazzy választotta a Cluedo nevű játékot. Leültünk az asztal köré. Én Justin mellett ültem, jobb oldalamon pedig Jazzy. Justin puha meleg kezét a combomon pihentette,majd kis köröket kezdett rá írni. Érintésétől elektromosság futott végig a testemen. Rénéztem amolyan "Hagyd abba,mert menten megöllek!" nézéssel,mire elvigyorodott és köröcskék rajzolása helyett símogatni kezdte a combom.

-Mindjárt visszajövök. - keltem fel az asztaltól és a mosdó irányába menekültem. Picit később kiderült, hogy Justin jött utánnam,ugyanis becsukta magunk mögött az ajtót, megfogta a csuklóm és magához rántott. Váltottunk egy hosszú csókot, majd Justin felkapott az ölébe, lábamat a dereka köré kulcsoltam és elmélyítettük csókunkat. - Visszakéne mennünk! - szakítottam meg a csókot.

-Kéne. - hadarta majd újból megcsókolt. Újra és újra.

-Mostmár tényleg menjünk vissza! - csókoltam meg hosszan.

-Előbb te. - mondta,majd elindultam az ajtó felé. Halkan kinyitottam beharaptam alsóajkam és visszasietettem a többiekhez.

-Justin merre van? - kérdeztem, mintha nem tudnám.

-Azt mondta mindjárt jön. - mosolygott Jeremy.

Visszaültem a társasághoz az előbbi asztalnál elfoglalt helyemre, majd pár percel később Justin is csatlakozott. Haja picit összevolt kuszálva, köszönhetően nekem és annak a kényszernek, hogy ha megcsókol én mindig beletúrok a hajába. Ajkai kissé megduzzattak,én pedig másra sem tudtam gondolni,mint arra hogy mégegyszer megcsókoljam azokat a finom ajkakat.

Na de vissza a jelenbe. Társasjátékozás közben rengeteget nevettünk. A legjobb az volt, hogy Justin elárulta magát véletlenül,hogy  a gyilkos a társaság pedig dőlt a röhögéstől. Két kört játszottunk. Beszélgettünk még utána felhozott témákról, majd Jeremyék úgy vélték ideje lenne menniük. Elköszöntünk tőlük és ki is kísértük Őket. Azt hiszem jó délutánra sikeredett!

-Justin a szüleid eszméletlen rendesek, Jazzy és Jaxon pedig halálcukik. - vallottam be.

-És én nem vagyok cuki?

-De te is az vagy! - nevettem. - Csak nem annyira. - tettem hozzá halkan.

-Mit mondtál? - nevetett,én pedig szaladni kezdtem.

Szaladtam fel a,lépcsőn onnan az egyik szobába, ahol aztán becsaptam az ajtót,csakhogy közös erkéllyel osztozott a két szoba,így Justin a másikszobán keresztül utólért. Futottam le a lépcsőn amilyen gyorsan csak tudtam egyenesen ki az udvarra a fáig. Csend volt. Furcsa volt. Sehol sem láttam vagy hallottam Justint. Aztán hirtelen két kar fonódott a derekam köré.

-Megvagy! - kiáltott fel Justin,én pedig próbáltam abbahagyni a nevetést. - Mi legyen most a bűntetésed? - gondolkodott és nyomott egy puszit az arcomra. - Tudom már. - vigyorgott perverzen...

Itt az új rész:)) Remélem nem lett annyira katasztrófa.😂👌