No Sense - [ Justin Bieber FF. ]

Egy

-Nem bírtad sokáig. - mosolyodott el Justin.

-Egyet tisztázzunk! Én nem vagyok a rajongód,sőt mióta kiderült hogy első benyomásban ilyen jó vagy mégjobban sikerült elérned hogy ne bírjalak. - ismertettem a dolgok állását, Justin meg csak leesett állal bámult.

-Várj! Mi az hogy nem bírsz? És miért nem bírsz? - ült fel Justin az ágyra.

-Remek,még rinyál is. - jegyeztem meg úgy mintha nem lenne ott, pedig nagyon is ott volt. - Tudod miért nem mész vissza az óvodába rinyálni az óvónéninek hogy nem szeretnek?! - Kölcsön kenyér visszajár. 1:1

-Ezt megérdemeltem. - vigyorgott. - Mit szólnál ha elvinnélek valahová?

-Mit szólnál ha nem érdekelne?

-Ne kéresd már magad. Amúgy Justin vagyok! - nyújtotta felém a kezét.

-Amúgy Beka vagyok.-fogtam vele kezet. Persze tudtam hogy kicsoda Ő, de így illik.

-Szóval Beka, mit szólnál ha elmennénk kévézni?

-Nem megyek idegenekkel sehová, ha kávéra vágysz akkor meg szólj a konyhában tevékenykedőknek.

-Komolyan visszautasítasz? - hitetlenkedett.

-Úgy nézek én ki mint aki viccel?

-Tudod, ha eljössz velem kévézni már nem leszek idegen.

-Vagy inkább menj kávézni egymagad, és engem meg hagyj itt. Mindenki nyer. - dobtam fel az ötletet.

-Akkor tevékenykedj egyedül magányosan a szobába. Ne hiányolj, sietek! - kacsintott, majd kiment.

-Hidd el nem foglak! - kiabálltam utána.

Miután egyedül maradtam magányosan ahogy Justin mondta erőt vettem magamon és elkezdtem kipakolni a cuccaimat a bőröndből. Nagyjából fél óra pakolás után tartottam ott hogy elfogadhatónak mondható kipakolást hajtottam végre, és miután unalmamban kicsit rendezgettem a szobát, sokkal otthonosabb lett, leszámítva egy valamit, vagy inkább valakit.

Átfutott az agyamon az ötlet hogy ha most bezárom az ajtót, akkor valószínűleg nem tudna bejönni, de mivel ez egy öt csillagos szálloda ennek semmi értelme nem lenne, mivel feltételezem van pótkulcs. Így muszáj vagyok belenyugodni abba hogy bizony osztoznom kell a szobán Justin Bieberrel.

De ha már itt tartunk, igazán hozhatnák már azt a másik ágyat, mivel biztos hogy nem fogok egy ágyban aludni azzal az idiótával!!

-Hiányoztam? - jött be az ajtón.

-Pedig már kezdtem örülni hogy nem jösz vissza.

-Ugyan már! - mondta szexi hangon. Szexi hangon? Jézus dehogy! - Te átrendezted a szobát? - nézett körbe.

-Unatkoztam. - vontam meg a vállam.

-Vacsi együtt? - kérdezte, és lehuppant az ágyra mellém.

-Még mindig nem. - sóhajtottam. - De ha ennyire nem tudsz mit kezdeni magaddal, mi lenne ha szereznél egy ágyat? Mert én tuti hogy ebben az ágyban fogok aludni, te meg tuti hogy nem!

-Tudod, más örülne ha velem aludhatna egy ágyban. - hencegett.

-Tudod, én még mindig nem más vagyok hanem Beka. Szóval köszi, de passzolom.

Nem szóltunk egymáshoz, eltűrtük egymás jelenlétét. Őszintén nagyon idegesített Justin.

-Mentem vacsorázni. - csuktam be az ajtót magam mögött.

A sorbaállást persze lehetetlen volt kihagyni. Beálltam utolsónak Kimék mögé és várakoztam. Justin is valami véletlen folytán most éhezett meg, így Ő is a konyhába kecmergett. Persze neki külön étel készül, és még a sorban állásról sem hallott a gyerek. Kiszúrt engem a sorban és intett egyet, mire én megráztam a fejem hogy ezt most rögtön hagyja abba. Kacsintott egyet ezzel jelezve hogy vette az adást.

Mire sorra kerültem a hajam ősz tincseket növesztett. Lepattantam Chrisék mellé az asztalhoz, és megkíséreltem megkóstolni az ételt. Állítólag ma helyettesítő szakács van.

Kaja közben éreztem magamon Justin tekintetét, amitől kicsit zavarba jöttem, mert rühellem ha néznek, ha kaja közben azt meg mégjobban.

Kicsit mondhatni sajnáltam Justint. Azt videózták, halál komolyan, ahogy a villával kapargatja az ételt a tányéron. Normálisak ezek? Kétlem. Nem lehetett könnyű lemondani a magánszféráról, meg a magánéletről. Én személy szerint tuti megőrülnék ha 0-24-ben videóznának, és egy szabad percem nem lenne. Ezt azért csodáltam Justinban, és szerintem nagyon is érthető ha néha emiatt ki kel magából. Beteges dologamit egyesek csinálnak.

⭕⭕⭕

Kaja után felballagtam a szobámba, és a fürdő felé vettem az irányt. Justin az ágyon nyomkodta az Iphone 7s-ét...
Elővettem a pizsim, fehérneműt, és bevonultam a fürdőbe. Fél óra alatt lerendeztem mindent az esti rutinjaimmal együtt. Kimentem a fürdőből, és villámként csapott belém a felismerés hogy nincs hol aludnom.

-Baj van? - nézett rám furán Justin aki teljesen be volt takarózva, semmi panasza nem lehetett.

-Azon kívül hogy aludhatok a kényelmetlen fotelek legkényelmetlenebb darabjában, oké minden. - mondtam flegmán, majd próbáltam elhejezkedni a fotelben, ami valljuk be képtelenség volt. - Bezzeg nekem nincs ilyen problémád.

-Tudod, rosszul ítélsz meg. - mondta.

-Nem hinném.

-Nagyon sokan csinálják ezt. Az előtt ítélik meg az embert mielőtt megismernék. De én nem vagyok olyan amilyennek gondolsz.

-Nem ismerlek. De nem is akarlak.

-Rossz hozzáállás.

-Lehet.

-Na gyere. - kelt fel az ágyból.

-Mit csinálsz? - néztem rá értetlenül.

-Feküdj le! - mondta.

-És te? - csodálkoztam.

-El leszek a fotelben. Ne foglalkozz velem. Feküdj le! - ismételte.

Justin átadta a helyét, és ez megmozgatott bennem valamit. Igaza van. Tényleg nem ismerem és tényleg elítélem. Justin nem egy rossz ember, csak neki is van egy "álcája". Halás voltam azért amit tett és kezdtem komolyan félni hogy olyan érzéseket fog kihozni belőlem amiket jobb lenne szunnyadva hagyni...