Tizennyolc

641 28 3
                                    

-Ryan? - nyeltem nagyot.

-Lányok,ki az a Ryan? - vakargatta a tarkóját Justin.

-Beka exe. - mondta Sabrina.

-Oh. - értette meg Justin. Hangja mintha egy kis elkeseredést tükrözött volna. - És ez most miért baj?

-Ryan még nem lépett túl a szakításukon és reméli hogy lehet még köztük valami. - magyarázta Sabrina én meg azon gondolkodtam hogyan tovább.

-Igen,és? - faggatta tovább.

-Nem tudom mit váltana ki belőle,ha meglátna minket együtt. - szólaltam meg. - Nem tett semmi rosszat velem és nem szeretném megbántani.

-De már szakítottatok. - próbálta értelmezni a helyzetet Justin.

-Igen,szakítottam vele,mondván időre van szükségem. - meséltem.

-Szóval ez csak amolyan szünet volt? - faggatott Justin,Sabrina pedig halgatott minket.

-Olyasmi. - vallottam be.

-Szereted még? - tette fel a kérdést Justin,ami már a beszélgetés kezdete óta lappangott benne.

-Nem,vagyis igen. Csak... - hát Beka ez hülyén jött ki...

-Csak mi? Itt vagyok én? Kettőtök közé álltam?

-Dehogyis! Én nem úgy szeretem Őt! - nyugtattam meg Justint. - Úgy szeretem Őt,mint egy barátot. Semmi több. Olyan mégcsak eszedbe se jusson,hogy eldobnálak akárkiért is! Nekem nem kell más,Justin! - fogtam meg a kezét.

-Ugh,basszus. Már kezdtem megijedni. -enyhült meg az arca és nyomott egy lágy csókot a számra.

-Én igazán nem akarok a happy hangulat elrontója lenni,de le kéne menni. Pláne mert mi lennénk a "felnőttek" a bulin. - rajzolt a levegőbe idézőjelet Sabrina a felnőtt jelzőnél.

-Mi legyen? - kérdezte Justin.

-Csak nem kéne bújkálni. - haraptam be az alsóajkam.

-Menjünk le. - fogta meg a kezem Justin és elindultunk le a lépcsőn Sabrinával a hátunk mögött. - Lássák csak,hogy az enyém vagy. - suttogta a fülembe Justin,engem pedig kirázott a hideg.

Amint a lépcső azon részéhez értünk ahol már mindenki láthatott minket, egy emberként fordultak felénk. Egyesek szájuk elé kapták a kezüket, mások csodálkoztak, voltak akik sutyorogni kezdtek és egy páran csak lefagyva bámultak minket. Justin magabiztos mosolyra húzta száját és nyomott egy puszit az arcomra.

-Hello mindenki. - intett egyet a tömegnek. Ott voltak Ők is. Kim és Ryan. Kim megvető pillantásokat küldött felém,Ryan tekintete pedig egyszerre volt szomorú és mosolygós is.

Amint leértünk a lépcsőről,mindenki Justinhoz igyekezett,fényképet készíteni vele. Míg Ő beállt pár képhez, én a konyha felé vettem az irányt és töltöttem magamnak egy pohár baracklevet. Bármilyen hihetetlen is,nem volt kedvem semmi erőset inni.

-Hé,barack. - szólt valaki a hátam mögül. Hátrafordultam. Ryan volt az.

-Szia. - mosolyodtam el. - Honnan tudtad, hogy barackot iszom?

-Mindig barackot iszol. Már alkohol helyett. - pontosított.

-Igen,igaz. - nevettem el magam. Aztán kínos csend állt be. Mármint odakintről zajongtak az emberek meg minden,kettőnk közt a konyhában volt csend. Ryan beletúrt a hajába, majd összeszorította a száját.

-Szóval... - kezdte - te és Bieber... ez komoly? - tért a lényegre.

-Azt hiszem erre te is tudod már a választ. - kortyoltam bele a baracklébe.

No Sense - [ Justin Bieber FF. ]Where stories live. Discover now