Válassz, Szalai Ádám ~Befejezett~

XX. Rész

Állam a padlót surolta. Nem tudtam hova tenni mindezt. Kicsit szürreálisnak tartom ezt az üzenetet, hisz ilyesmi csak a filmekben fordul elő. Kivéve akkor, ha... Nem. Ebbe bele sem akarok gondolni. Nem tudok megbírkozni a gondolattal, hogy ennek az üzenetnek több valóság alapja van, mint azt gondolnám, és hogy Ádámnak veszélyben van az élete, emiatt az Isten tudja ki miatt. Ekkor villan meg a fejemben, Csilla furcsa mondata a beszélgetésünkkor.

"Ne hagyd, hogy bárki is elválasszon titeket egymástól. Ne kövesd el azt a hibát amit én. "

Most nyert értelmet ez a kijelentés. Rá gondolhatott Csilla? Tőle kell távol tartanom Ádámot? Ha igen, akkor hogyan tegyem meg ezt? Ledöbbentségem közepette, nem érzékelek semmit a külvilágból. Tehát azt sem, hogy a párom hátam simogatásával adja tudtomra, hogy ő is ébren van már. Kicsit feltünő gyorsasággal teszem el Ádám mobilját, és egy hamiskás "nem történt semmi" mosollyal vizslatom őt.
- Az én telefonom volt nálad? - ráncolja össze homlokát Ádám.
- Ühm, igen. - makogok. - Vili hívott. Én vettem fel, mert nem akartalak felébreszteni.
- Mit akart? - faggat.
- Nem mondott semmi konkrétat. Annyit mondott, hogy üzenjem meg neked, hogy amint felébredtél, sürgősen hívd vissza.
- Mit akarhat már korán reggel... - ásít egyet a barátom, majd tapogatozni kezd az éjjeli szekrénye környékén, szerintem a telefonja után keresve.
- Oh. - ragadom meg a készülékét, majd felé nyújtom. - Tessék.
- Köszönöm. - mosolyog féloldalasan, majd némi nyomogatás után a füléhez emeli az Iphone-t. - Cső, Vili.
- ...
- Hogy mi van?! - pattan fel hirtelen Ádám az ágyról, és kifelé veszi az irányt.

Nem bírtam megállni. Utána mentem. Muszáj hallanom, miről beszélnek. Ádám a fürdőszobába zárkozott, így annak ajtaján keresztül próbálom kivenni a beszélgetés apró foszlányait.

Ádám

- Hogy lehetséges ez?! - toporgok ingerülten. - Nem lehet igaz, baszki...
- Én is így reagáltam. De a haverom 100%-ig biztos benne, hogy Ivett abban a hotelben szállt meg ma, ahol ő recepciós. Ő adta oda neki a kulcsot a szobájáboz. - magyarázza Vili.
- És most mi a francot csinálunk?!
- Fogalmam sincs. Viszont tegyél róla, hogy Hanna semmi esetre se tudjon Ivettről.
- Nem tudok hazudni neki, Vili. -sütöm le szemem.
- Ez esetben, képtelen leszel. Emlékezz mi volt, mikor Csilla mindenről tudomást szerzett. Elveszítetted őt. Gondolom nem akarod, hogy ez Hannával is megismétlődjön.
- Abba beledöglenék.
- Épp ezért kell úgy tenned, mintha semmi sem történt volna. Ivettet majd valahogy elintézzük, de elsősorban biztosítanod kell arról Hannát, hogy minden rendben van köztetek.
- Jó, megpróbálom. - sóhajtok fel.

Hanna

Ádám minden mondatát sikerült tisztán értenem. Biztosra veszem, hogy Ádám a képembe fog hazudni annak érdekében, hogy semmit sem sejtsek erről az Ivettről. Miért is titkolná őt előttem Ádám, ha nem csal volna meg vele...? Egyértelmű. Bármennyire is etettem magam azzal, hogy Ádám engem szeret, és rá sem nézne egy másik nőre, legbelül tudtam, hogy ez a nap, még ha nem is pont most, de be fog következni. Szalai Ádám mind a 10 ujjára kaphat barátnőt. Miért pont nálam horgonyozna le? Neki olyan barátnő kell, akit nem zavar, ha ezren ismerik a nevét, és a címlapokon köt ki. Ádám világa, és az enyém teljes mértékben különbözik egymástól. Nem illünk a másik világába. Lépteket hallok. Elrugaszkodom az ajtótól, és megpróbáltam észrevétlenül vissza surrani a hálószobába. Sikertelen volt a kísérlet.
- Hát te? - hökken meg Ádám.
- Vártam, hogy ki gyere a fürdőből. - füllentek.
- Oh. - mondta, majd kikerülve engem elveszik a szoba ajtaja mögött.
A képébe akartam ordítani, hogy elérte célját. Elhitette velem, hogy a szerelmünk mindennél erősebb, és esze ágában sem lenne megcsalni senkivel. Sikerült kihasználnia a legnagyobb gyengeségemet, a naívságot. Oldalra söpröm a hajkoronámat, mely a vállamra omlik. A mosdókagylónak támaszkodom, és megkísérlek kifolyni a szememből egy-két könnycseppet, amik az arcomon folynak végig. Ezeket a könnyeket több ezer követi, és zaklatottan kapkodok levegőért. Beleszippantok az élénkítő levegőbe, amitől gőzőm sincs hogyan, de jobban leszek.Megmosom az arcomat szobahőmérsékletű vízzel. Szipogok még párat, majd úgy döntök, nem itatom az egereket tovább, hanem megpróbálok minél természetesebbnek, semmit sem sejtőnek tűnni Ádám szemében, ez a feladat pedig nem kis munkát igényel, elvégre, nem létezik nálam rosszabb színész. Nagy levegőt veszek, a számon kifújom, és határozottan bólintva egyet, kirobogok a fürdőből. A kanapémra kucorodom, a már 2 éve hű társammal kezemben, vagyis a telefonommal. Rohadt gyorsan ki kell beszélnem magamból mindent, szóval szuper gyorsasággal pötyögök be egy üzenetet neki.