Lie baby - Egy hazug csaj naplója

5. fejezet : Kicsi a világ

"Most mit mondjak? Mondjak egyáltalán valamit? Anya azt mondta, hogy ne mondjam meg a nevem. Pontosabban semmit se mondjak " - gondoltam magamban. Miközben kétségbeesetten próbáltam meg rájönni, hogy mivel okoznám a legkevesebb gondot - egy hazugsággal vagy az igazsággal - hirtelen megláttam valakit és tátva maradt a szám. Josh sétált végig a bálozók között.

- Öhm.. hahó! - Mia gyengéden megrázta a vállam majd követte a tekintetemet és elmosolyodott.

- Helyes, ugye? - kérdezte egy sokat sejtő mosollyal.

- Minden lány azt kívánja, bárcsak ismerné - suttogta a vörös hajú lány.

- Ahogy elnézem pár srác is - mormogta Dylan.

- Te elítéled a melegeket? - Mia nagyon szemrehányóan nézett rá.

- Mi? Dehogy! Csak vicceltem. Már viccelni se lehet? - kérdezte Dylan tettetett felháborodással.

Hirtelen mindketten elhallgattak. Josh felénk közeledett. Az arckifejezése egy pillanatig zavart volt, mint aki erősen elgondolkodik valamin, aztán újra közömbös lett.

- Erre jön, vagy csak én látom így? - Mia izgatott lett.

- Nem hinném... - felelte a vörös.

Csak én tudtam biztosan : Josh egyenesen felénk tartott. Fogalmam sem volt, hogy mit csináltam, úgyhogy inkább csak csöndbe maradtam és bíztam a szerencsében.

- Milyen kellemes meglepetés - mosolygott rám. Mia és a barátnője majd' elájult, Dylan pedig összehúzott szemöldökkel figyelt minket.

- Ti ismeritek egymást? - kérdezte gyanakvón.

- Igen - mondta Josh és még mindig rám nézett mosolyogva.

Végül megtörte a beálló csendet.

- Ha megbocsátotok, most egy picit félbeszakítom a beszélgetéseteket.

- Öhm, persze. Csak nyugodtan - mondta Mia.

Josh-ba karoltam és elköszöntem a többiektől.

- Örülök, hogy megismertelek titeket - mondtam és komolyan is gondoltam. Sokkal jobban éreztem magam a társaságukban. - Remélem, még találkozunk!

- Mi is! -mondták és mind megöleltek. A lányok szemében láttam, hogy később még kifaggatnak pár dologgal - vagyis mindenről - Josh-sal kapcsolatban. Dylan még mindig nagyon törte valamin a fejét, majd mosolyogva hozzátette :

- Én is remélem, rád fér még egy-két bál.

Elnevettem magam és hagytam, hogy Josh keresztülvezessen a tömegen.

- Öhm, Josh...

- Csss - mondta. - Majd később beszélünk.

Már majdnem elkezdtem vele vitatkozni, majd úgy döntöttem, hogy most már igazán mindegy. Az anyám minden bejelentés nélkül elvitt egy bála, ahol a nevemet se mondhatom meg és ahonnan - talán - Josh ment ki. Minden megtörténhet.