Látni akartam abban a pillanatban az arcát.Lehet,undorral megtelt arca volt.Esetleg dühvel.De egy biztos;egy nagy sóhaj hagyta egy el ajkait.
-Kenma,ha játszani mersz amíg ott vagyok,kitépem a hajad!-fordult meg.
-Rendben.-bólintottam.-Itt is vagyunk.-álltam meg a bejárati ajtó előtt.A nagy edzőtáskámban a kulcsom után kezdtem matatni.Hirtelen valami csörgött,így màr tudtam;Kuroo elvette.-Nekem mindegy,a szomszédnak is van kulcsa..-indultam meg a melletünk lévő házhoz.
A kapitányunk hirtelen mellém lépett,majd ölelésébe vont.A fajta 'sajnálom az előbbi viselkedést' ölelés volt.Jól esett.Biztonságban éreztem magam.Esetlenül hátára tettem a kezem és elmosolyodtam,mire a fejét apró vállamba fúrta,és zsebembe csúsztatta a kulcsokat.-Csak be szeretnél menni.-pusziltam a hajába.Furcsa melegség töltött el,majd amikor elengedett,hiányérzetem lett.
-Menjünk.-somolygott.
Előrébb léptem,majd kinyitottam az ajtóm.Apukámat találtam magam előtt,valami nővel.Pólók hiányában.Leejtettem a cuccom.Amikor végre láthattam a kis lotyó arcàt tudatosult bennem valami;Az apám megcsalja Anyut.Hirtelen egy könnycsepp gördült le arcomon,amit több ezer követett.Futni kezdtem.Hogy merre?Fogalmam sincs....-Oh,egy kiscica..De aranyos!-láttam meg egy dobozban.Valaki megérintette a vállam.Összerezzentem.Félve emeltem fel a fejem,hogy megtudjam ki az.Amikor megpillantottam,egyből megnyugodtam.Majd hozzásimultam mellkasához,és könnyeimmel eláztattam pólóját.Csak nyugtatóan ölelt,és a hajamat piszkálta.
-M-miért?-szipogtam.-Mit kéne tennem?-kérdeztem.
-Először is nyugodj meg.Minden rendben lesz.-majd...belepuszilt a hajamban,ami meglepett,így egy pici nyikkanás hagyta el számat,amire ő is felfigyelt.-Apukád elment a következő útjára..Aztmondta,talán visszajön.
-Kuroo,biztos nem megyünk el Bokuto-ékhoz?-reménykedtem,hátha az ő 'bromance'-ük elterelnék kicsit a fránya érzelmeim.
-Ha szeretnéd,akkor ott leszünk.-mosolygott.
-Rendben.Egész úton kínos csend uralkodott.Egyikünk se beszélt.Valami zavart.Láttam valamiféle érzelmet Kuroo arcán.Ami engem is mosolygásra kényszerített.Amitől biztonságban éreztem,ha ő ott van.Szép lassan egymás mellett lépkedtünk,a másik félre lopva pillantva.Egyik pillanatban már Bokuto-ék szerény kis házuk előtt álltunk.Akaashi motorja volt a ház előtt látható.Hm...
-Kenma,mi a baj?Tiszta vörös a szemed!-ugrott hozzám egyből Bokuto.Magassága hirtelen megijesztett,ám attól még megnyugtató közelében lenni.
-Majd esetleg elmesél-fejeztem volna be,mire Kuroo megragadta a csuklóm.Erősen tartotta,megszorította.Tehát inkább egy szót se.Mosolyt erőltettem magamra.-Á,semmi különösebb.Csak nagyon fáj mindenem.Szerintem megfáztam.
-Akkor jó.-karolta át vállam,majd egy barackot nyomott a fejemre.Akaashi ugyanolyan nyugodt és unott tekintettel bámult,ám ha mélyen a szemébe nézel,látthattad az nem értését.-Kuroo,te csókolóztál már fiúval?-tette fel ezt a meglepő kèrdést Bokuto.
-Nem,de szeretnék.-mosolygott.
Bokuto Akaashira pillantott,mire ő bólintott.A két fiú ujjai összegabalyodtak.Mindketten pirosak voltak;elpirultak.
-Ember,ti együtt vagytok?-fejezte ki a meglepődést Kuroo.
-Hát az nem biztos...tudod...csak vannak az érzelmek..meg..-mekegett össze-vissza Bokuto.Akaashi megforgatta a szemeit,majd megszólalt.
-Együtt vagyunk.
Bokuto szívverését abban a pillanatban én is hallottam.Heves volt.Gyors,mint akármelyik ütése.
-É-én is ezt akart-tam mondani.-hebegett ismét Bokuto.-Igen.És büszke vagyok az én feladómra.-szorított egyet Akaashi kezén.
-Sokááig!-mondtam halkan.
-Hát tesó...volt valami?-kérdezte Kuroo.
Mindketten elvörösödtek.
-H-hát úgy derült k-ki..
*throwback*
-Nem,nem!-vitázott tovább az ász.
-Dehogynem!Nagyon jól áll!Illik a hajad elbűvölő fekete és fehér színéhez!Ez a tökéletes!-bíztatta Akaashi.
-Nekem akkor se tetszik!-duzzogott Bokuto.
-Kérlek,vedd meg!-nézett kiskutya szemekkel Akaashi.
-Miért?-értetlenkedett.
-Mert az esküvőnk napján is szeretném ha ebbe lennél.-szegte le ártatlanul a fejét.-Ennyi lenne.-hajtotta Akaashi fejét Bokuto vállára.
-Fogadjatok el!-mondta durcás fejjel az ász.
-Meglesz,Tesó.-mosolygott undorítóan boldogul Kuroo,ami nekem is mosolyt csalt az pofimra.-KENMA!Alszol Kuroo-val?Egy ágyban!-üvöltött Bokuto.
-Hát van más választásom?-kérdeztem felnézve a telefonomból.
-Nincs.-vihogott.
-Akkor igen.-ejtettem egy halvány mosolyt.
-Jaaaajjjh,annyira cukiiik lennéteeek!-kezdett el manipulálni.
-De..É-én a lányokat szeretem.-motyogtam.
-Ahaaa..Az a mosoly.Mindent elárul rólad.He-he-helllloooo!
Nagyon hosszú ez a rész,viszont unalmas egy picurkát:/
Ettől függetlenül,köszönöm a szavazatokat és a kommenteket!
Nem tudom mikor jön új rész,de kb ugyanilyen hosszú lesz.❤️🍓
YOU ARE READING
I got stuck to you
Fanfiction-Maradj velem,kérlek!-motyogtam. A kapitányunk hirtelen mellém lépett,majd ölelésébe vont. -Zuhanyzunk együtt?-kérdezte Beléptem a zuhany alá,és mint vicces fiúcska hirtelen hideg vizet engedtem a szerelmemre,aki berántott magához,így meztelenül szo...