Egypercesek

You lil piece of adorable shit

Sooooo here i am promoting my legunderratedebb shippem pls love them thank you;

Woojin:
-Ideadnád a sót seggfej?-kérdezem nyájasan, egyenesen Jihoon csillogó szemeibe nézve, míg ujjaim türelmetlenül dobolnak az asztalon.
-Ohh ezt szeretnéd?-szorongatja a sótartót ide oda billentgetve, majd az asztal legtávolabbi pontjára helyezi. -Ahh, micsoda tragédia...sajnos nem érem el! Most mi lesz?-kézfejét drámaian homlokához illeszti, majd megvillantja ördögi mosolyát.
-Azt hittem ha elkezdtek randizni abba hagyjátok az örökös háborúzást...ha tudtam volna, hogy csak rosszabodni fog a helyzet, kiköltözök Jinyoungie hyunggal...-dünnyögi Daehwi, a pirítósán nyammogva, míg szorgosan pötyög telefonján, valószínűleg Baejinnek panaszkodva. Nem szentelek neki ennél több figyelmet, tekintetem inkább az örömittas ábrázatú idősebbre vezetem, és rámorgok. Látszólag nem hatja meg a dolog, és boldogan eszik tovább. Csak egy aprócska kézmozdulat és simán belefullaszthatnám a gabona pelyhébe. Csak egyetlen ici-pici mozdulat....
-PARK KIBASZOTT JIHOON!-a torkom belesajdul saját hangerőmbe, de a képemen lecsordogáló tej és gabonamaradvány valahogy jobban leköt.
-Túl ijesztően bámultál!-védekezik, és érezve a veszélyt feltápászkodik, lassan közeledve Daehwi felé.
-És ezért szükségét érezted annak hogy leköpj?
-Öhm igen?-válaszol, miközben tartja azt a bizonyos 'duhh..nem egyértelmű?' pózt. Arcizmaim megrándulnak, és ujjaim között szinte érzem torkának selymes bőrét. Halott vagy Park Jihoon.
-Kapsz két másodperc egér utat! 1...2!-azonnal utána iramodok, a nappali közepén el is kapom, és egy jól irányzott mozdulattal átvetem a vállamon. Rögtön kapálózni kezd, egy pillanatig úgy tűnik el is ejtem emiatt, de sikerül megtartanom és egy többé kevésbé 'óvatos' harapással a fedetlen oldalán megállítom a ficánkolásban.
-Ahh! E-ezt ne csináld!-nyöszörgi, és szinte látom magam előtt vörös arcát.
-Miért beindulsz tőle?-kérdezem, végig nyalva az irritált felülen.
-Park Woojin!-hangján tisztán hallatszik, hogy zavarba jött, mert igazam volt, amitől akaratlanul is elvigyorodok, miközben tovább lépkedek a közös szobánk felé.
-Istenem kérlek bocsájts meg ennek a gusztustalan alaknak és segíts neki a helyes útra térni! Szabadítsd meg a perverz gondolataitól, mellyekkel benocskol engem is!-mormolja, mire megforgatom a szemeim és újra fogaim közé csippentem édeskés bőrét.
Már kezdene is az ellentámadásba, de mielőtt ténylegesen megtehetné levágom az ágyra, majd kényelmesen elhelyezkedek derekán, onnan bámulva egyenesen a nem-túl-bűnbánó szempárba.
-Hmmm...mit kéne tennem, hogy megbánd a tetteid?-teszem fel költői kérdésem kicsit közelebb hajolva az alattam fekvő arcához.
-Megverni túl egyszerű lenne ugyebár...-sóhajtom, kisimítva arcábol egy-két kósza hajszálat.
-Chh...esélyed se lenne ellenem!
-Csak ugyan? Bizonyítsd!-suttogom fülébe, majd elhajolok, hogy újból szemeibe nézhessek, mellyekben a kihívás lángja fellobant.
-Rendben!-sziszegi, majd hirtelen átfordít, így a hátamra kerülök, míg ő kétoldalt támaszkodik karjain. Egy diadalittas mosolyra húzódik ajka, de hamar el is kenődik, ahogy derekánál fogva magamra rántom.
Homloka találkozik az állammal, mire egyszerre nyögünk fel fájdalmunkban. Azt hiszem ezt nem gondoltam át rendesen.
-Aish idióta! Tuti betörted a koponyám a hülye álladdal!-nyavalyog a fájó pontot dörzsölgetve.
-Megérdemelted. Ezt azért kaptad mert leköptél! Látod? Nem éri meg kicseszni a fiúddal mert neked fog fájni. Ez a tanulsága a történetnek, vésd szépen az eszedbe, mielőtt a "hülye állam" teszi meg.-mondom vigyorogva, majd az undorodott arckifejezését látva, mostmár óvatosabban húzom közelebb, hogy egy csókot adhassak először fejére, majd ajkaira.
-Pöcsfej...-sóhajtja mielőtt nyelvét vissza vezetné a számba, újabb csatába kezdve, amiből magunkat ismerve háború lesz.
-De a te pöcsfejed.-válaszolom amíg még tehetem, szorosabban fonva köré karjaim.

Nem tudok mit hozzafuzni lol
Ha elolvastad a vegeig you are the best❤️ all the love baiiiiiii👋

-Miiko