Bad ( V f.f) BEFEJEZETT

6.

A szám bizsergett az övétől.

Nah, igen, hétfő van, én meg olyan vagyok mint a mosott szar.
Az első, hogy Jináéknál aludtam, így haza kellett menjek, úgy mindenért. V elvitt, mert őt nem érdekli a késés, nem akart még suliba menni, de a húgát elvitte, így fent van. Jimin, Hobi és Kook náluk aluttak, a többiek hazamentek, mert úgy volt kedvük. Értelmes vagyok, így korán reggel. Na mind1.
A házba érve, gyorsan átöltöztem, felkaptam a táskám, és indulhattunk is. Volna. De V kedvesen visszaszólított a konyhába, hogy ő éhes, és amúgy is, túl gyorsan elkészültem.
Így történt, hogy mi kényelmesen ettük a gofrinkat, miközben a suliban a 2.óra ment. De a lényeg, hogy finom volt a gofri, így nincs baj.
Kajálás után, visszamentünk hozzájuk, felvakartuk a fiúkat, és húztunk a suliba.
Jina jól lecseszett minket, amin csodálkoztam, mármint nem azon, hogy cseszett, hanem azon, hogy minket. Elvileg nem beszél a fiúkkal, nem?
El is húztam, hogy beszéljek vele.
- Jinó, mi volt ez az egész? - szegeztem neki a kérdést.
- Mi? - ráncolta szemöldökét.
- Hogy hogy beszélsz a fiúkkal?
- Jah- mosolyodott el- igazából ezt neked köszönhetem. Megtanultam tőled, hogy le kell szarni, mit gondolnak mások, és csak azokra hallgatni, akik számítanak neked. Vagy azokra se- nevetett- V, és a többiek is rengetegszer mondták már, hogy ne érdekeljen mások véleménye, de nem hallgattam rájuk. Szóval így.
- Ez kircsi- vigyorodtam el- na gyere, fogadni akarok Kookkal, hogy Yoongi nem festette át a haját.
Egy doboz oreóban fogadtunk a nyuszival, és vártuk, hogy Suga végre betolja a seggét a suliba. Három perc, 4 másodpercet ácsorogtunk az ajtóban, mikor végre felbukkant a vörös fej. Vigyorogva, kitárt karokkal mentem a még félig alvó fiúhoz.
- Suga oppa, én úgy Szeretlek! - karoltam át, és elröhögtem magam, mert tudtam milyen fejet vághat.

Gyengéden ő is átkarolt egy percre, és el akart tolni, de én nem engedtem, mert szeretem az oreót.
- N.B, nem akarok V-től kiselőadást hallani, mássz le rólam- nyavajgott a fiú, mire még jobban röhögtem, majd elengedtem, és egy győzedelmes mosollyal az arcomon toltam a szomorú Kookot a büféhez.
- Egy doboz oreót- mondta kedvetlenül, és a pultra rakta a pénzt, de előtte még kéjesen beleszagolt.
Wtf.
A kekszet átadta nekem, én meg rögtön fel is bontottam, és elkezdtem enni. Aztán odajött Jina és Kook csórni, őket meg követte a maradék 6 ember, így az édesség hamar elfogyott.
Jungkook persze kikotyogta, honnan van, mire Sugának - állítása szeint - megrepedt a szíve.
Mire Jimin kijelentette, hogy nincs is szíve, így nagy vita kerekedett, amit csak a szaros csengő zavart meg. Jinától elbúcsúzva léptünk be a terembe, és levágódtunk hátulra.
- Amúgy ti mért jártok velem egy osztályba? Sokkal idősebbek vagytok- néztem a fiúkra, akik mind a telójukba bújtak.
- Megbuktunk- vigyorgott Rapmon.
- De mindannyian? Azt meg hogy? - vonta fel a szemöldököm.
- Tudod- fordult meg teljesen Jin- nem vagyunk sötétek, nem azért buktunk meg, mert nem tudtunk átmenni, egyszerűen azért, mert nem akartuk itt hagyni a másikat.
Nos ezt egy nagyon komoly, és érzelmes monológnak szánta, de a végét elröhögte.
- V tényleg begbukott.
- Ez komoly? - böktem meg a mellettem ülő karját- miből buktál?
- Fizika?- nézett fel nagy szemekkel, hogy most mi a szar van.

***

A szobámban ültünk V-vel, és tanultunk. Jina rámbízta, mert holnap doga töriből. A többiek egyedül tanulnak. Vagyis nem. Jina Jiminnel, Kookkal és Hobinak segített. A három nagy pedig egyedül.
És, hogy mi miért csak ketten tanulunk? Fingom sincs. Tae mindig valahogy kitalálja, hogy ketten legyünk. Egyedül. Nem mintha ez az ellenemre lenne.
- Oké, vegyük át még egyszer! Mettől- meddig tartott az ókor?
- A emberiség történetének az írásbeli...komolyan, téged ez érdekel? - nyúlt el a kanapén.
- Nem- vontam meg a vállam- de nem akarok megbukni.
- Akkor majd puskázunk. - állt fel, és indult el a konyhába.
- Oké- siettem utána- de nehogy felrobbantsd a konyhát!
- Olyan vagyok én baby? - nézett ki a hűtőből.
- Igen- röhögtem, és odatipegem mellé- húzd arrébb magad.
- Mondtam már, hogy jó a szerelésed? - stírölte dekoltázsomat vigyorogva.
- Igen, mondtad- forgattam meg a szemem, miközben halványan elpirultam.
Ma nagyon meleg volt, így a suliból hazaérve ezt vettem fel:

- Látod, milyen figyelmes vagyok? - húzta ki magát büszkén.
- Te, mindig- bújtam ki végül a hűtőből.- semmi sincs.
- Miért van az, hogy apád milliomos, mégsincs nálatok soha, senmmi?- kérdezte röhögve.
- Mert mindig nálatok vagyok- vontam vállat. - hova megyünk kajálni?
- Meki- vigyorgott, és kikotorta a kocsikulcsot a zsebéből.
- Oké, menjünk- indultam az ajtó felé, de lefogott.
- Aa, így nem jössz.
- Miért?
- Mert így csak én láthatlak.- simított végig az oldalamon, mire számat kisebb sóhaj hagyta el.
- Köcsög vagy- mutattam be neki, már a lépcső tetejéről, mire ő csak küldött egy légpuszit.
A szobámba érve, az inget levettem a derekamról, a trikót átcseréltem egy bő fekete pólóra, és lementem a lépcsőn.
- Mindjárt jobb - mért végig, de a lábaimnál elidőzött a tekintete- menjünk.
Felkaptam a telóm és a pénztárcám, majd kiléptem az ajtón, de mehettem is vissza, mert V visszaküldött a dzsekimért. Könyörgöm, mint egy szülő.
A mekiben megint nagy volt a forgalom, így inkább elvitelre kértük a kaját, és miután fizettünk, beültünk a kocsiba.
V beindította a kocsit, és már kanyarodtunk is ki a parkolóból.
- Hova megyünk?
- A Han folyóhoz. - válaszolt, de nem nézett rám, az utat figyelte.
A hely nevére felragyogott az arcom.
- De kircsi! - mosolyogva dőltem hátra az ülésen, és én is az utat fürkésztem.
Majd hirtelen megéreztem a combomon valami meleget, mire oda kaptam a szemem. V nagy tenyere feküdt a lábamon, de ő, mintha nem tett volna semmit, nyugodtan vezetett tovább.
Halványan elpirultam érintésére, de hagytam, mert jól esett.
V csak benyomta a rádiót, és max hangerőre állítva kezdte üvölteni a zenét.
A BingBang- tól, a Bang Bang Bang-ot.

Igen, tudom, régen hoztam részt, és még szar is lett kissé, azért remélem tetszik valakinek. :) Ha bárkinek van valami ötlete, hogyan folytatódjon a sztori, megírhatja komiban. Kihangsúlyozom, lehet, hogy nem teszem bele őket a könyvbe, de lehet, hogy igen. :)
Nos, ha tetszett rugdost meg 3-szor a vote gombot, írj egy komit, és legyél Boldog. ♥
Próbálok sietni a kövivel, addig is, heyyy! :) ♥♥♥