Billie Joe az ágyam alatt

19. - All I want for Christmas...

Sziasztok!
Először is boldog karácsonyt utólag is, és sajnáljuk, hogy ilyen sokáig nem volt új rész, ezért a mostani szuper hosszú lett:) Mostantól megpróbálunk visszaállni a heti egy frissre. Jó olvasást!
                              xxFannBlack&jgyongyi

*Bella szemszöge*

-Bella! - hallottam a nevemet tompán, de még túl álmos voltam ahhoz, hogy érdekeljen. A fejemre húztam a takarót és morogva a másik oldalamra fordultam. Mindig is utáltam a korán kelést, főleg a hétvégéken.

-Izzy, kelj feeeel - hámozta le Billie rólam a takarót, majd ledobta magát mellém, megrugóztatva a matracom.

-Nem - jelentettem ki makacsul és elfordultam tőle, be a fal felé.

-Ne csináld már! - nyaggatott tovább és mellém kúszott. - A szüleid elmentek vásárolni, a húgod pedig reggelit csinál!

-Mi?- pattant ki a szemem. Tami sose szeretett a konyhában lenni, inkább én vagyok a konyhatündér kettőnk közül.

-Mi ütött belé?!

-Karácsony van - rántotta meg a vállát. - Biztosan így akar kedveskedni.

-Hiszem ha látom... - forgattam a szemem és nagy nehezen feltornáztam magamat, hogy kikeljek az ágyból, csak azért, hogy Billie rögtön vissza is húzzon.

-Naaa! - tettettem felháborodást. - Hisz te mondtad, hogy keljek fel!

-Igen, de még nem kaptam meg a jóreggelt puszimat - vigyorgott Billie a rózsaszín kispárnámmal a kócos feje alatt. Begörbített ujjait az állam alá tette és közelebb húzott magához, hogy ajkaink összeérhessenek. Édes csókja megrészegített és egy kissé labilis lábakon indultam el a szekrényem felé.

Farmert és egy fekete pulcsit húztam fel magamra, miközben Billie az ágyamon terpeszkedett. Mondjuk legalább szóval tartott.

Pont elkészültem, mikor meghallottuk Tami hangját.

-Gyertek kajálni!

Ahogy lépkedtünk lefelé a lépcsőn az orrunkat égett szag csapta meg és mintha egy kis füst is szállt volna ki a konyhaajtón.

-Minden oké? - kérdeztem Tamit egyből és ijedten tűz jele után kezdtem kutatni. De kár volt aggódnom, az égett szagot csak egy elszenesedett pirítós okozta, ami most már kényelmesen ejtőzött a szemetes tetején.

-Nektek is jó reggelt - forgatta a szemét a húgom és az asztal felé terelt minket, ami kissé sietősen, de legalább meg volt terítve.

Tami tojásrántottát, bacont és normális pirítóst tett le elénk az asztalra. Billienek több se kellett, máris neki kezdett, míg én egy kicsit óvatosan szedtem mindenből.

-Kértek kávét? - fordult felénk Tamara kezében egy adag piszkos edénnyel.- Van lefőzve.

-Kérünk - válaszolta Billie kettőnk helyett, miután egy oldalpillantásból leszűrte, hogy mit akarok. Ügyes a srác, meg kell hagyni!

Magamban elmosolyodtam és elgondolkodva lökdösni kezdtem a radírgumira hasonlító rántotta darabokat a tányéromon.

-Hahó! Föld hívja Bellát! - rázogatta a tenyerét Tami az arcom előtt. - Mi jár a fejedben?

-Mi..?Jaj - gyorsan pislogtam egyet és megráztam a fejem. - Azon, hogy mit csináljunk ma.

-Lenézhetnénk a karácsonyi vásárba. Elvileg már felállították az óriáskereket a főtéren. Mondjuk Miskolcról beszélünk, úgy hogy biztos nem valami nagy durranás - mondta Tami, majd két bögre gőzölgő italt rakott elénk, néhány mézeskaláccsal, amit tegnap csináltunk.