És végre újra írtam egy rendes sztorit. De jó :D Remélem, tetszeni fog!
Jimin és Yoongi csaknem 6 hónapja voltak már együtt, de Yoongi még mindig nem közölte ezt a szüleivel, pedig azóta már többször járt náluk, csak hát félt. Mitől? Nem attól, hogy a család nem szereti Jimint, hisz mióta ők ketten ismerik egymást, Jimin gyakori vendég volt a Min házban, és ki az, aki ne szeretné őt? Azonban volt egy picurka probléma: a tény, hogy Jimin egyértelműen hímnemű.
A dél-koreai társadalom mai napig nem nézi jó szemmel a homoszexuális párkapcsolatokat. Habár a helyzet az évek során sokat javult, Yoongi családja túl régimódi volt ahhoz, hogy megértse az ilyesmit. Nem csoda, hogy emiatt Yoonginak álmatlan éjszakái voltak. Szerencsére, Jimin éjjel - meg, amikor éppen kedve volt - ki tudta fárasztani szerelmét annyira, hogy az álomra hajtsa fejét.
Yoongi éppen Jimin mellett feküdt az ágyban meztelenül, mikor csörögni kezdett a telefonja. Már félig ébren volt, de esze ágában se volt megmozdulni. Kicsit mérges is volt, mert a csörgés felébresztette a karjaiban fekvő szerelmét, aki most laposakat pislogott. Nem akarta felvenni, de kíváncsi volt, hogy ilyenkor ki zavarja. Rossz előérzete támadt, így felemelte a fejét, hogy ránézzen telefonja kijelzőjére, amely az éjjeliszekrényen untalanul csengett, és meglátta a szót, amelytől egyből felment a pulzusa: „Anya".
Yoongi anyukája hallotta, hogy a fiúknak lett egy kis szabadidejük, így hazarendelte a fiát, aki ezt nem utasíthatta vissza, hisz ki tudja, mikor lesz legközelebb szünetük, és látogathat haza. Jimin a beszélgetés közben vicces videókat nézett a telefonján, és nagyokat nevetett, így az a vonal másik végén lévő személynek is hallható volt.
- Ki van ott veled? Ez Jimin nevetése, ugye? Ezer közül is felismerném. - kíváncsiskodott Yoongi anyja.
- I-Igen...
- Ő hazamegy a családjához? Ha nem, akkor ő is jöhetne hozzánk. Rég járt már nálunk.
- Csókolooom! Köszönöm a meghívást! Ott leszek! - üvöltötte Jimin a telefonba, mire Yoongi nagyot nézett, hisz Jimin nemrég még az ágy másik felén feküdt.
- Ennek örülök. Na, sziasztok!
- Várj... - szólt volna Yoongi, de a vonal megszakadt.
Az amúgy is falfehér fiú most még jobban elsápadt. A telefonja képernyőjét bámulva bambult, közben próbált megoldást találni a kialakult helyzetre. Jimin egyszer csak egy édes puszit nyomott az arcára, amely kizökkentette gondolatmenetéből.
- Hyung, itt az ideje, hogy elmondjuk a családodnak, hogy mi van köztünk.
- Fogalmad sincs, mit tettél. - nézett rá Yoongi morcosan.
- Az én családom már elfogadott minket, a tiednek is menni fog. Persze, először nehéz lesz, de aztán muszáj lesz megbarátkozniuk a gondolattal.
- Anya egy idő után elfogadná, de apa...nos...valószínűleg kitagadna, és soha többé nem mehetnék haza.
- Pedig apukádat én kedves embernek ismerem.
- Kedves, amíg hetero vagy.
- Most mit csináljunk? Nem titkolhatjuk örökké. Ha nem tőlünk, akkor mástól fogja megtudni.
- Igen, tudom.
- Sajnálom. Ez mind miattam van.
- Tessék?! Ne merd magadat okolni, Park Jimin! Az én érzéseim, az én apám, az én felelősségem. - nézett Yoongi határozottan.
- Rendben. Akárhogy döntesz, én melletted állok.
- Köszönöm. - mondta Yoongi, majd nyomott egy puszit szerelme homlokára, aki ezután szorosan átölelte.
Tegu (Daegu) kicsivel több, mint 2 órára van Szöultól. Yoonginak ennyi idő nem volt elég ahhoz, hogy kitalálja, hogyan tálalja a dolgot a szüleinek. Az úton végig egyhelyben ült, és gondolkodott, míg Jimin minden dolgot, amit meglátott lefényképezett, mert „miért ne?".
Amint megérkeztek, Yoongi anyukája azonnal átölelte fiát és annak a „barátját". Rögtön étellel kínálta őket. Yoongi visszautasította mondván, hogy nem rég evett, és két óra múlva úgy is vacsora. Jimin is így volt vele, de hogy ne sértse meg Yoongi anyukáját, bekapott pár darab mochit.
Habár Jimin már jól ismerte a járást a házban, Yoongi anyukája odavezette őt a szobájához, amely fájdalmasan messze volt szerelmétől. Nem bírta sokáig nélküle, így Yoongi szobája felé vette az irányt, közben az anya a konyhában ügyködött a vacsorán, így Jimin megbizonyosodott arról, hogy nem fogja őket zavarni.
Yoongi éppen kifelé nézett szobája ablakán, mikor Jimin besétált a szoba nyitott ajtaján, és hátulról megölelte az aggódó arcú fiút, majd magával szembe fordította, és szenvedélyesen megcsókolta, hogy a fiú egy pillanatra elfelejtse minden aggodalmát.
Miután elhúzódtak egymástól Yoongi kinyitotta a szemét, és annak sarkából meglátott egy alakot, majd gyorsan odakapta a fejét. Az ajtóban a bátyja állt megdöbbenve.
folyt. köv.
YOU ARE READING
BTS SHIPS (16+) és egyéb ARMY dolgok
FanfictionMagyar BTS ship sztorik. Jikook, Vkook, Vmin, Yoonmin, Namjin, Sope stb. Továbbá mostanában elkezdtem interjú részleteket is megosztani és album kritika is van, szóval van itt minden, ami BTS :D