A hitgyalázó kegyetlen
Te törve vagy, én keresztben
A hitgyalázó nevetne
Te egyben vagy, én üresben
Nincs öltés már, mi összeköt,
Nincs töltés már, mi visszafog
Egy lap vagyok csak, megtölthetsz
Terved unva széttéphetsz.
E kincset itt, mit őrzök én
Rádragadva furcsa fény,
Zaciba vidd, ne haza
Ott van minden rokona...
A hitgyalázó fuldokol
Ajkad alá bujdokol,
Elfutva, ha tehetné,
Hová már nem követnéd.
Nem messze az,
Pár lépés,
Résre a kés
Elkéstél...
