Bosszúvágy (+18) [H.S. fanfiction] [Befejezett]

3. évad - 6. fejezet

Amint sikerül valamelyest visszatérnem a valóságba, tükrön át látom, hogy Roger szájából ömlik a vér, és négy foga is a padlón maradt. De ez a legkevesebb, amit megérdemel. Az ilyen embernek a halál túl is kegyes lenne. Neki még az életfogytiglan is kevés. Minden egyes nap kínzást érdemelne. Azt a kínzást, amit Julie és én, miatta szenvedtünk el lelkileg az elmúlt években. Neki az a fájdalom testileg kellene. De a sors majd előbb-utóbb elintézi.

Sok dolog megfordult már a fejemben az évek alatt, azzal kapcsolatban, hogy miért gyűlöl ennyire, de az a forgatókönyv még egyszer sem fordult meg a fejemben. Képes volt megölni három nőt és egy kisbabát, csak azért, mert nem vagyok a fia és megmentettem Sarina-t az erőszaktól.

- Lenyugodott Mr. Styles? – kérdezi az őr néhány perccel később.

Az látogatószoba ajtaját már bezárták, hogy ne tudjak berontani ahhoz a vadállathoz.

- Igen – felelek a legnyugodtabb hangon, amit ki tudok magamból préselni – De beszélni szeretnék Avery Crooc-kal is.

- Amint visszaviszik Mr. Styles-t a cellájába, hozni fogják Miss. Crooc-ot – bólint az őr.

Amíg Roger-t kihozzák, engem elvisznek a folyosóról, hogy még csak lehetőségem se legyen arra, hogy ismét nekiessek. Néhány – örökkévalóságban tűnő - perc után végre beviszik a szobába Avery-t is, aki ugyanolyan narancssárga ruhát visel, mint Roger.

- Mr. Styles, Miss. Crooc-kal is 10 perce van – mondja a biztonsági őr.

- Rendben – bólintok, majd bemegyek a szobába, ahol pár perccel ezelőtt még Roger-nek húztam be egyet.

Bemegyek Avery-hez és visszaülök arra a székre, amelyben az imént is helyet foglaltam. A lány kezén és lábán is bilincs van, akárcsak az ap... Roger-nek. Hiába telnek a másodpercek, ő nem emeli rám tekintetét, hanem kitartóan és töretlenül bámulja az asztalon pihenő, bilincsben lévő kezeit.

- Soha nem gondoltam, hogy téged egyszer így foglak látni – töröm meg a csendet, mire Avery lassan rám emeli könnyes tekintetét.

- Szerinted nekem könnyű itt lenni? – súgja elhaló hangon.

- Ha nem szövetkezel ellenünk apáddal, akkor most is szabad lehetnél.

- Mit gondolsz, önszántamból tettem? – emeli fel hangját, melyből sértettség sugárzik. Nem felelek, így folytatja – Rettegtem tőle, Harry – sírja – Anyukám a születésemkor meghalt, ő pedig molesztált, mióta csak az eszemet tudom. Kiskoromban mindig rettegve feküdtem le esténként. Sosem tudhattam, hogy mikor tör rám, akár az éjszaka közepén és erőszakol meg.

- Avery...

- Ne, Harry – vág szavamba – Had fejezzem be. Azt akarom, hogy tudd, miért kötöttem ki itt. És most nem a kis Camille meggyilkolásáról beszélek, hanem arról, hogy hogyan lettem apám csatlósa – mivel nem szólalok meg, így Avery sírva folytatja – Tizenegy és húsz éves korom között három abortuszom volt. Tizenhárom évesen már túl késő volt az abortuszhoz. De ő megoldotta, hogy meghaljon a baba. Fogalmad nincs, hogy milyen érzés volt, olyan fiatalon megszülni egy halott kisbabát, aki mindössze a tenyeredben elfért. Roger belekényszerített abba, hogy legyek besúgó a Deliverers-től. Először nemet mondtam neki, de szerintem nem kell mondanom, hogy mit tett velem – zokogja - Niall-től is eleinte rettegtem, és sosem mondtam el neki, hogy ennek mi volt az oka. De idővel megbíztam benne, és tudtam, hogy csak ő menthet meg apámtól. Tudtam, hogy Sarina a féltestvérem, de nem akartam közel kerülni hozzá. Nem akartam, hogy fájjon, amikor meghal. Próbáltam, esküszöm, hogy minden eszközt bevetettem annak érdekében, hogy megmentsem a testvérünket, de nem tudtam, Harry... Nem tudtam – zokogja keservesen, mire biztatóan megfogom bilincsben lévő kezeit – Fájt, majd' beleőrültem, hogy miattam halt a nővérem.

- Avery... - próbálok ismét közbeszólni, de ő nem hagyja.

- Had mondjam el... Mikor betoppant hozzánk McKenna, csak remélni tudtam, hogy nem lesz köztetek semmi, de ez nem így történt. Apám bosszút esküdött ellened, s egyből az vált a következő céljává, hogy megöli McKenna-t. Ahogy Sarina-t, őt sem tudtam megmenteni a karmai közül. De aztán az idő csak telt, és azt hittem felhagy ezzel az egésszel. Akármikor találkoztam vele, az erőszak nem maradt el. Elképzelni sem tudod, hogy mennyire féltem tőle. Épp ésszel fel sem fogható, hogy hogyan bántott, s miket tettem meg, hogy megmeneküljek az újabb bántalmazás elől. De minden hiába volt. Mikor nem mondtam el neki, hogy Julie terhes... Minden addiginál rosszabb volt. Egy emberétől tudta meg, nem tőlem. Azt hittem addig kínoz, amíg meg nem halok. Próbáltam jobb útra téríteni, megakadályozni abban, hogy bántsa azt az ártatlan kis csöppséget. De nem tudtam tenni semmit, Harry – mondja keserves sírás kíséretében – Én segítettem világra Camille-t, meg akartam őt védeni, mintha csak a sajátom lenne, de mire feleszméltem már Julie mellett feküdt az élettelen, aprócska teste.

Kétség sem fér hozzá, hogy Avery igazat mond. Egy ember sem tudna kitalálni ilyet, s pláne nem hazudná, hogy éveken át molesztálták. A lány nem néz rám, fejét lehajtva sír tovább. Kinyújtom karom, és álla alá nyúlva.

- Nyugodj meg, Avery – mondom nyugodt hangon.

Néhány héttel ezelőtt egy életerős, és életvidám lányt láttam. Ez lány azonban, mintha sosem létezett volna. S talán nem is létezett. Talán csak a látszat volt, amelyet a világnak mutatott. 22 éves létére a világ legnagyobb fájdalmait élte át; elvesztette, sőt nem is ismerhette az édesanyját, bántalmazta az apja éveken át, elvesztett négy gyermeket, belekeveredett az alvilág legmélyebb bugyraiba, meghalt a nővére, és végignézte, ahogy Roger sorba öli meg az embereket, akiket ő nem tudott megvédeni.

- Sajnálom, Harry – mondja szipogva – Könyörgöm, bocsáss meg nekem, amiért a bábja voltam és tönkretettem az életed és Julie-ét is. Soha nem akartam nektek ártani, de ő sokkal erősebb volt, mint a szabad akaratom. Könyörgöm neked, bocsáss meg mindenért. És Julie is. Ha tehetném, visszafordítanám az időt, hogy megtegyek mindent annak érdekében, hogy Camille élhessen. Ha tehetném, visszahoznám őt, de erre nem vagyok képes.

- Megértem, hogy mit miért tettél – sóhajtom – A megbocsátás viszont nem olyan egyszerű, mint szeretném. Az apád miatt sokan meghaltak és három élet is tönkrement. De tenni fogok azért, hogy ne kapj kemény büntetést. Azt hiszem neked éppen elég lelkiekben cipelni ezt a dolgot. Az ügyvédem közben fog járni az érdekedben...

/Facebook csoport: VanneyG munkái (Wattpad)
https://www.facebook.com/groups/1490913031234466/?fref=ts/