3. évad - 14. fejezet

4.2K 190 96
                                    

Ahogy meghallom a férjem szavait, abban a pillanatban leülök a fotelbe. A levegő nem találja magának az kiutat a tüdőmből. Szemhéjam megremeg, és minden erő elhagyja a testemet. Úgy érzem, hogy még a lélek is kiszáll a testemből. Könnycsatornáim működésbe lépnek és a sós könnyek pillanatok alatt áztatni kezdik arcomat.

Harry azonnal a lányunk kezébe a játékot, majd hozzám siet. Leguggol elém és simogatni kezdi remegő kezeimet. Azonban sajnos ez sem hoz megnyugvást.

- Baby, nyugodj meg! – suttogja lágyan – Nem lesz semmi baj! Ide nem juthat be. A legmodernebb riasztóberendezéssel felszerelve a ház, az utcai bejárat, kamerák mindenütt. Nem lehet baj, Juliette. És nem is lesz. Már felhívtam néhány régi ismerőst, akik jönnek nekem egy-két szívességgel. Ők fognak figyelni ránk, és ha kell, megölik Roger-t. Ha kell, én is megteszem, de nem engedem, hogy bármi bajotok essen.

- Nem...nem akarok ismét.... re... rettegésben élni – dadogom remegve.

- Nem is fogsz – mondja határozottan – Higgy nekem, Baby!

Lassan és bátortalanul bólintok. Túl sokat szenvedtünk már Roger miatt. Túl sokat rettegtünk. Néhány évig nyugalomban élhettünk. Most azonban minden kezdődik elölről. Harry-nak azok a bizonyos ismerősök valószínűleg a Deliverers korszakból vannak. Nem akarok visszatérni a gyökerekhez...

***

Az éjszaka nem igen jön álom a szememre. Folyamatosan forgolódok, és a plafont bámulom. Harry néhányszor megébred, ekkor szorosan magához von és ringatni kezd, de nem használ. Ő azonban hamar visszaalszik. Nia csak egyszer ébred fel az éjszaka, de ő is gyorsan visszatér az álmok világába.

Reggel sikerül egy kicsit elszundítanom, és egészen délig fel sem ébredek. Ekkor is az zargat vissza a valóságba, hogy a kislányom felmászik mellém az ágyba. Szőke, göndör fürtjei enyhén a szemébe lógnak, de ez kicsit sem zavarja a hercegnőnket. Egyik kezében a kedvenc plüss nyusziját szorongatja, amit szinte sosem enged el. Néha-néha azonban sikerül rávennünk, de aztán ismét hozzá nő.

- Aha – nyögi édesen, de már néhány napja tudom, hogy nála az anyát jelenti.

Kitárom kezeim és kacagva bújik ölelésembe a földkerekség legszebb kislánya, aki tökéletes szerelemgyerek. Szőke haját tőlem, míg haja göndörségét az apjától örökölte. A szeme tengerkék, akárcsak McKenna-nak. Amikor a szemébe nézek, mintha csak a nővéremet látnám. Harry szerint pedig olyan pisze orra van, akárcsak egykoron Sarina-nak. Ezt az elméletet, pedig Liam is megerősítette. A családunk egésze egyesült ebben az aprócska lányban, aki boldogan öleli magához nyusziját.

Harry megjelenik az ajtóban, és az ajtófélfának dől. Áhítattal néz minket, és egy hatalmas mosoly terül szét arcán. A percek csak telnek, de egyikünk sem mozdul. Én kiélvezem, hogy a lányunk mellettem van, Harry pedig láthatja ezt az anya-lánya pillanatot.

- Szeretlek titeket – tátogja Harry és egy puszit küld, miközben megtörli könnyes szemeit.

- Mi is téged – tátogom vissza és viszonzom pusziját.

Nia felpattan az ágyban és ugrálni kezd. Nevetve nézem, hogy milyen boldog. Egy igazi boldogság- és energiabomba. Felülök és lerántom magamhoz, vigyázva arra, hogy nehogy rosszul essen. Megpuszilgatom, majd karomba veszem és lemegyünk a konyhába.

Az étkezőasztal már tele van rágcsálnivalóval, üdítők és szeszesitalok tömkelegével. Átaludtam azt a néhány órát, amíg segítenem kellett volna Harry-nek a mai kerti parti előkészületeiben. Negyed órát töltök vele és Nia-val, majd lezuhanyozok és emberi formába hozom magam. A szemeim alatti karikákat eltüntetem, ezen kívül viszont csak a hajamat göndörítem be lágyan.

Bosszúvágy (+18) [H.S. fanfiction] [Befejezett]Donde viven las historias. Descúbrelo ahora