Vissza hozzád || ✔️

Kikészítesz teljesen

- Ajjj már, basszameg - lökte odébb Lia. - Szereted őt??? - emelte meg a hangját. Nem tudom, hogy mi vett rá, hogy kimondjam, a stílus, vagy az, hogy olyan ijesztően nézett rám, de megtettem és visszavonni már nem tudom.

- A kurva életbe is igen - kiáltottam el magam. És igaza volt Dalmának, tényleg könnyebb volt. Arra azonban egyikünk se számított, hogy Lia feje fölé pillantva ott fog állni Áron lesokkolódva, aki minden egyes szavunkat tisztán hallotta. 

-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-

Na jó, Kamilla, pörögjön az agyad. Mentsd ki magadat, mert ez nem játék már.

- Még jó, hogy szeretem, hiszen az unokatestvérem. Csak néha annyira az agyamra megy, hogy egy kalapácsot tudnék nekidobni - tettem hozzá, hátha van még mázlim arra, hogy nem az egész beszélgetést hallotta.

- Te kiről beszélsz? - zavarodott össze Lia, én meg megragadtam az alkalmat, hogy felhívjam a figyelmet Áronra.

- Áron, nem illik hallgatózni - néztem rá vörös fejjel.

- A picsába - esett le Dalmának a szituáció.

- Öhm....én csak......vízért jöttem - keresgélte a szavakat.

- Akkor rajta - mondta sokkosan Lia.

- De most mit írt Bálint, hogy ennyire kiakasztott? - próbált segíteni rajtam Dalma, miközben Áron a hűtőből kivett egy palack vizet.

- Csak a szokásosat - jeleztem Liának, hogy segíthetne ám.

- Nem tehetek róla, hogy valaki ennyire hülye, mint ő - vette az adást, én meg majdnem összeestem a megkönnyebbüléstől, hogy Áron egy szó nélkül kiment.

- Kami, ez kurva gáz - csavarta lejjebb a hangerejét Dalma.

- Nekem mondod? Hogy lehetek ennyire szerencsétlen?? - ültem le az egyik székre.

- Most erre tényleg választ akarsz kapni? - vonta fel a fél szemöldökét Lia.

- Inkább nem - támasztottam meg a homlokomat az asztallal.

- Mondanám, hogy adok az üveg borból, amit lenyúltam, de Beni megitta, szóval.....ez bukta - húzta el Lia a száját.

- Én önkéntes száműzetésbe vonulok - csettintettem, mert ez az ötlet jobban tetszett, mint bármelyik eddig. Mondd ki, hogy szereted, könnyebb lesz a lelked, blablabla.... Az egy dolog, hogy könnyebb a lelkem, de attól a pofám leszakad a szégyentől.

- Ez tuti jó ötlet? - szólt utánam Dalma, mikor már az ajtóm küszöbén álltam.

- Van jobb ettől? - néztem rá várakozóan.

- Angol módon úgy csinálsz, mintha nem történt volna semmi? - tippelt.

- Meg a jó édes kutyád valagát - fejeztem ki a véleményemet.

- Szerintem nekünk nem kéne most tanácsokat osztogatnunk - ismerte be Lia, hogy ezt ők szúrták el.

- Emberek, ezt is megéltük. Molnár Lia beismeri, hogy ő baltázott el valamit. Ezt fel kellett volna venni - forgattam a szememet.