Csendes éjszaka volt, a házak ablakában már nem égett a villany, autók is alig jártak azon a nyugodt utcán. Csupán pár hópihe tévedt oda a levegőből, majd ezekből egyre több lett. Elegánsan hulltak alá az égből és egy vékony hótakarót terítettek a hideg útra. Jimin és Taehyung mikor máskor is érnének haza, ha nem az éjszaka kellős közepén. Tae szokásához híven, még ilyenkor is repesett a boldogságtól és az idősebb kezét fogva - inkább rángatva - ugrált és egyensúlyozott a járda szélén. Arcán hatalmas szögletes mosolya virított, amint hirtelen megállt és felcsillanó szemmel nézett Jiminre.
- Hógolyózzunk! - kezdett éljenezni, majd a fáradt Chim reakcióját meg se várva, odaszaladt az út melletti egyik hókupachoz és kesztyű nélküli kezébe vett egy marékkal. Szerencséjére tapadt a frissen hullott hó és amíg lefagyott a keze, egy szép kerek hógolyót sikerült formálnia. Nem is várt sokat, Jimin felé hajította, majd aranyosan nevetni kezdett, mikor a hó szétterült párja kabátján.
- Taehyung, hajnali 2 van.. - emlékeztette a nevetgélőt Jimin, de az nem válaszolt, csak újjabb havat vett egyre pirosló kezébe.
- Valld be, hogy élvezed - mosolygott Tae, majd az égbe dobta a hógolyót, ami az autóút közepén ért földet és szimmetrikusan esett darabokra. Jimin már alig bírta nevetés nélkül, ahogy a fiatalabb kicsit sem apadó boldogsággal hajigálja a havat, hol magára, hol hyungjára. Az idősebb végül Tae mögé lépett és koala módjára megölelte őt.
- Chiiiiim - kezdett a szokásos nyafogásba Taehyung - Lefagy a kezeeem! - erre persze Jimin csak még nagyobb nevetésben tört ki mint előtte. Kihalászta két kesztyűjét a zsebéből és dongsaengje kezére húzta. Amíg az elszórakozott a kesztyű igazgatásával, Jimin bosszú képpen egy kis havat szórt a feje búbjára.
- Hééé! - söpörte le magáról a havat Tae.
- Imádlak te kis alien - húzta közelebb magához Jimin a még mindig hóval fedett Taehyungot, majd hosszan megcsókolta.
- Én is téged Chim..
Köszönöm, hogy elolvastad >.< Remélem tetszett!
