Hajlani hat volt, mikor maximum hangerőre tekert ébresztőm miatt majdnem leestem az ágyról. Megfordult a fejemben, hogy lehet kicsit túlizgulom az eseményeket, de ez most a legkevésbé sem érdekelt.
Hamar el akartam készülni, hiszen oda kellett érnem a pályaudvarra időben. Yoongi eltervezett magunknak egy közös hétvégét.
Pozitív gondolatok ömlöttek a fejembe és akármennyire is szédültem a hirtelen felkeléstől és a szívrohamot okozó ébresztőtől, széles mosollyal rontottam be a fürdőbe és igyekeztem összeszedni magam.
Fél óra múlva már egy almát rágcsálva suhantam le a szürke emeletesház lépcsőjén, mintha félvállról venném a hétvégét és nem izgulnám szét magam rajta. Kiléptem a friss levegőre és vigyorogva indultam a közelben lévő pályaudvar felé.
- Szia TaeTae! - hallottam hátam mögül egy kiáltást, már a bejárat előtt ácsorogva.
Szívem hevesen dobogott ahogy hátranéztem és Yoongi ölelő karjai között találtam magam.
Ha egy idegen ránk nézne, azt hinné valami temetőből szabadult halottak vagyunk, mindketten talpig feketében. De az arcunkon szívetmelengető mosoly virít, amivel össze tudnánk zavarni pár embert.
- Hiányoztál~ - fúrtam fejemet Yoongi illatos nyakába, mire ő csókot hintett buksim tetejére és megfogta a kezemet.
- Gyere, mielőtt lekéssük a vonatot - nézett rám elővillantva aranyos mosolyát - Ígérem remek hétvégénk lesz.
A vonatút meglehetősen hosszú volt, viszont remekül elütöttük az időt. Kettes vagy négyes ülések helyett ezen a vonaton kabinok voltak, így nem kellett aggódnunk, hogy akárkit is zavarunk.
Két órás utazás után kéz a kézben szálltunk le és elgyalogoltunk a házhoz, amit Yoongi kibérelt. Otthonos terasz, nagy nappali és egy pici konyha, amit valószínűleg nem fogunk használni, hiszen nem akarjuk felgyújtani a házat.
Végül a nap többi részét a városban töltöttük, estére pedig úgy éreztük leszakad a lábunk, így hamar visszajöttünk a házhoz.
Épp egy jóleső zuhany után csoszogtam ki a fürdőszobából, pizsamában aludni készülve, mikor Yoongi hangját hallottam a teraszról.
Mezítláb léptem ki a fapadlóra és kicsit megborzongtam a hideg nyári levegőben, hiszen csak egy rövidnadrágot és egy vékony pólót viseltem.
- Taehyung, megnézzük együtt a naplementét? - lépett elém Yoongi, egy tál süteményt tartva kezében, melyett a városban vettünk. Háta mögött egy hintaágy lengett, melyre az otthonról hozott puha plédem volt terítve. Elámulva bólintottam, majd kényelmesen elhelyezkedve elkezdtem a sütiket majszolni.
Körülbelül fél óráig ültünk ott, néha-néha a naplementére pillantva, de főként egymás szemeiben elveszve. Mire végeztem a finom süteményekkel, teljes sötétség borult az égre és csak a csillagok ragyogtak a fejünk felett. Teljesen elálmosodtam a környezettől, mire Yoongi ölébe húzott és betakarta hátamat a pléddel.
- Szeretlek TaeTae - suttogta, majd gyengéden megcsókolt.
- Nem is lehetett volna jobb ez a hétvége - bámulok ki az ablakon, felhúzva lábaimat a vonat üléseire.
- Mikor szervezzem a következőt? - vigyorog Yoongi. Nem pillantok rá, de így is enyhén kiráz a hideg a hangjától. Az egész életemet le tudnám élni mellette.
Fejemet felé fordítom és mélyen a szemeibe nézek, mire derekamnál fogva magához húz és szorosan átölel. Mézédes ajkaival az elmúlt két nap ezredik csókját hinti számra, melyekből mégtöbbet akarok.
Köszönöm, hogy elolvastad, remélem tetszett ^^
Ja és emberek~ Ki megy Conra? :3 Valakinek van kedve találkozni?^^"
