A youtuber sràc /NAGY BENEDEK/

27.

-Hogy örökbe fogadhatnánk a kis Szófit.-jelentette ki Beni.
-Én nem akarok ilyen fiatalon anyuka lenni..-mondtam.

-Nem sajnálod ezt a kislányt?-kérdezte flegmán.
-Nagyon sajnálom!!-mondtam szomorúan.
-Szeretsz te egyáltalán engem?-kérdezte még mindig flegmán.
-Én nagyon szeretlek. De Beni én 17 vagyok!!
-Tisztába vagyok vele!-mondta.
-Mit vártál, hogy majd ott hagyom az iskolát? Még az érettségim sincs meg!!-mondtam már én is idegesen.

-Akkor ne is legyünk együtt!!-mondta ordítva majd kiment a szobából és becsapta maga után az ajtót.
Ekkor valami nagyon összetört bennem. Az ágyra zuhantam és sírni kezdtem.
Ekkor száz meg száz dolgot láttam..
Láttam a balesetet, láttam az első találkozásomat GerYvel és Benivel...ezen kívül még számos dolgot láttam...

Amikor felálltam nagy nehezen az ágyról elindultam a fürdő felé. Ekkor nagyon elkezdtem szédülni....összeestem a fürdő ajtajánál....
Annyit éreztem, hogy a fejemet nagyon beütöttem az ajtó félfába...

Amikor felébredtem egy kórházban találtam magam ahol anya ült az ágyam szélén.
-Mi történt?-kérdeztem.
-Agyrászkódásod volt!-jelentette ki az orvos amikor belépett a szobába.
-Mire emlékszel?-kérdezte anya.
-Veszekedtünk Benivel....-válaszoltam.
-Min veszekedtetek?-kérdezte anya.

-Azon, hogy örökbe fogadjuk e Szófit!-feleltem a kérdésre.
-Holnap reggel hazamehetsz!-mondta az orvos majd kiment a szobából.
-Felhívjam Benit?-kérdezte anya.
-Hívd..-válaszoltam flegmán.
Anya kiment a szobából és egyedül maradtam. Vagyis nem egyedül mert volt kettő beteg még szobában. Egy fiatal lány és egy idős hölgy.

-Szia! Te vagy BeniPowa barátnője?-kérdezte a fiatal kislány.
-Szia. Asszem csak a volt barátnője..-válaszoltam a kislánynak.
-Miért?-kérdezte.
-Mert összevesztünk..-feleltem.
-Értem.-mondta a kislány majd a másik irányba fordult.

-Pár perc és itt van Beni!-mondta anya amikor belépett a szobába.
-Jó. Felkelhetek innen?-kérdeztem.
-Igen. Kimenjünk egy kicsit a levegőre?-kérdezte anya.
-Igen!-mondtam majd nagyon nehezen felültem. Iszonyúan fájt a fejem.

A lábamra vettem a papucsot ami az ágy mellett volt majd anya segítségével felálltam az ágyról. Úgy éreztem magam, mint egy kisbaba aki most tanul járni.

Anyával kiültünk a padra ami a szoba előtt volt. Jó volt ott ülni, mivel friss levegő volt a folyóson.
Ekkor jobbra pillantottam és láttam, hogy Beni sietve jön a folyóson, Szófival.