A meg nem fosztott

2.fejezet

- Szofi ki az új fiú? - Kérdeztem meghökkenve.

- Hát nem is tudod? Róla meséltem, akinek a szülei egy házban égtek el.

- Jesszusom, szegény.. ez azért durva. - Ez borzalmas.

- A tűzoltók csak őt tudták kimenteni. - Mondta Szofi.

- Elvileg már kétszer próbálta magát megölni. Köztük volt egy olyan, ahol felgyújtotta magát. - Szólt közbe Szofi barátja Walter, aki mögénk jött hallgatózni, mikor nem figyeltünk.

- Neked is szia. - Mondta Szofi a maga lenéző hangnemében.

- Szóval Kath, érdekel Kenny, az új fiú? - Kérdezte Walter.

Érződik a hangjából, hogy cukkol. Remélem nem hiszi, hogy rögtön szerelmes lettem abba a bizonyos Kennybe. Nevetséges már a feltevés is.

- Minden új dolog érdekel.

- Jaj, hagyd már Wali. Kath nem az ilyen típusokra bukik.

Mintha Szofi annyira ismerne. Ha tudná mit is akarok.

Azt hiszem ideje odamennem hozzá. Már van is egy jó ötletem. Kérdés, hogy mennyire fog beválni.

Félénk léptekkel közeledtem az egyedül ülő Kennyhez.

- Szia! Kath vagyok. Látom új vagy itt. - Próbáltam kedvesen bemutatkozni.

- Helló? - Jól éreztem a kérdőjelet?

- Gondoltam el kellhet a segítség, beilleszkedni meg minden ilyen izé... - ennél lányosabb nem is lehetnék. - Szóval.. akarod, hogy körbevezesselek? - Ez nem is annyira feltűnő így.

- Nem, azért kösz.

Hát ez eléggé arcon ütött. Nem nagyon tudok mást kitalálni.

- Ha már ilyen kedves vagy, suli után megmutathatnád, hol van a környéken a legjobb kávézó. - Vágott közbe a gondolataimba.

Ő most randira hívott? Nem, biztos, hogy nem. De, ha mégis? Jesszusom. A szerepemért bármit.

- Persze, rendben. Fizika után várj meg a suli előtt.

Nos, ez is egy módja a megismerkedésnek. Elindultam Szofiékat megkeresni amikor egy furcsa dolog ütötte meg a szemem. Lehullott tollak?