A meg nem fosztott

12.fejezet

- Mert tettem a múltba olyat is, amire az őrangyalom sem, és én sem vagyok büszke. Megöltem egy ártatlant. Ez örökre megpecsételt.

- Legalább baleset volt?

- Mondhatjuk. De akkor is az én hibám, és sosem bocsátom meg magamnak.

- Luke. Sosem tudnál ártatlannak szándékosan ártani. Megismertelek már eléggé.

- Tőled hallva tényleg jobb.

Luke közelebb lépett hozzám. A kezeivel megfogta az arcom, és belesuttogta a fülembe:

- Fontos vagy nekem. Ne merészelj túl veszélyes dologba keveredni egyedül. - Zöld szemei izzottak miközben engem nézett.

Majd teljes erővel magához ölelt.. Meglepődtem. De én is átöleltem őt. Ez az érzés már nagyon hiányzott. Érzem, hogy tényleg fontos vagyok neki. Aggódik értem. Nem akarom elengedni.

...

Kicsit kínosan váltunk szét, majd Luke tipikusan sietősen távozott. Hát ez érdekes volt. Viszont muszáj valamit megtennem. Nem mondhattam el Luke-nak mert kiakadna. Viszont nem tudok többet úgy nyugodtan aludni, hogy tudom Walter még Szofi közelében van.

...

Walter háza előtt állok. Nem tétovázok tovább. Bekopogok. Nincs válasz. Megint kopogok. Végül bátor leszek és benyitok. Nyitva az ajtó.

Walter egyedül él, a szülei külföldön dolgoznak, legalább is ilyeneket mondott, aztán ki tudja mi az igazság. A lényeg, hogy rajta kívül maximum a "barátai" tartózkodnak a házba olykor-olykor.

Belépek. Hangot hallok az emeletről. Felmegyek a lépcsőn. Walter szobája előtt találom magam. Benyitok. Amit akkor megláttam teljesen elborzasztott. Szofi és Walter szeretkezett egy franciaágyon. Ez a jelenet örökre beleégett a retinámba.

Mikor végre észlelték, hogy nincsenek egyedül azonnal leugrottak egymásról.

- Kath! Ki velem, azonnal! - Mondta Szofi dühösen. Teljesen kiakadt. Hát még ő?

Kimentünk a szobából, majd le a Hallba.

- Szofi. Nem lehetsz vele együtt. Veszélyes. - Muszáj volt valamennyire őszintének lennem.

- Jókor esik le, hogy jó barátnő legyél. Boldog vagyok Kath, és tiszta szívemből szerelmes. Walternél jobb embert nem is kívánhatnék magamnak. Egyáltalán mit keresel itt?

Legyek őszinte vagy hazudjak neki?...

- Walter velem kavar titokban.

- Pardone? Te tényleg ilyen mélyre süllyedtél? Féltékeny vagy rám és Walterre aztán ilyeneket találsz ki? Nem vagyunk többet barátok Kath. Takarodj el innen.

- Sajnálom Szofi. Nem hagytál más választást. - Megfogom menteni, akkor is ha nem fog utána megbocsátani.

A könnyeim kicsordultak.

Kitártam a szárnyaimat. Megidéztem őket. Szofi meghökkent, de nem volt ideje megszólalni. Elkezdtem a szárnyaimmal egy ritmusban csapkodni. A szomorú lány altató dala. Anyu mindig ezzel altatott el. Most már tudom miért volt olyan hatásos. Ő is szomorú volt. Most nekem is annak kell lennem. Szofi teljes hipnózisba került, majd elaludt.

Lefektettem a kanapéra, majd visszaindultam az emeletre Walter szobájába.