A meg nem fosztott

18.fejezet

- Kath! Ébredj! - Szofi vérfagyasztó sikítása ébresztett. Kint még sötét van. Mennyi lehet az idő?

Azonnal leszaladtam a hang irányába. Szofi a vérében fekszik. Felette 4 ember. Mindegyik őrangyal nélküli. Az egyik Angyali lélekszárnyat visel!

- Ezzel megvolnánk. Most a főcélpont jön.

- Kath! Ébredj! - Szofi keltett fel rémálomból.

- Fent vagyok.. csak rosszat álmodtam. Nagyon valósnak tűnt.

- Kath mit láttál?

- A halálodat Szofi.

Ekkor hallottuk ahogy a mellettünk lévő szoba ablaka kitörik.

- Talán mégsem álom. Inkább látomás volt Kath... Menekülnünk kell! - Szofi kapkodta a levegőt, a pánikrohama kezd belőle előjönni.

Kimásztunk az ablakon közel volt a földhöz, nem sérültünk meg tőle.

Ekkor elénk toppant a trió az álmomból.

- Hova ilyen sietősen hölgyeim? - Megszólalt a galambszárnyú.

- Szerintem tényleg elhitték, hogy eltudnak menekülni Craig. - Mondta a véres szárnyú.

- Amíg ti ezt megvitatjátok ők egy tervet fognak ellenünk készíteni. - Szólt rájuk az Angyali lélekszárnyas fickó.

- Ti mégis kik vagytok? - Szofi ezt nem félelemmel mondta, inkább kíváncsian.

- Én vagyok a III.Elit Craig. Sötét mágia specialista és Kath fejéért jöttem. (Galambszárnyú)

- Én II.Elit Anthon vagyok, csak szórakozni jöttem. Illuzionista. (Angyalszárnyú)

- Én pedig az I.Elit Liquid. Ha vér folyik én ott vagyok és még többet csinálok belőle.

- Na de srácok. Élve kell Kath. Csak a kis barátnőjét ölhetitek meg! - Szólt rájuk Anthon.

- Attól még vér folyhat. Csak ne halljon bele. - Azt hiszem Liquid nem ép elméjű.

- Szofi! Fuss! Én feltartom őket.

- Milyen vicces hölgy. Azt hiszi elbánik belünk.

- Nem foglak magadra hagyni Kath. Ha kell veled bukok.

Megfogtam Szofi kezét. Ahogy összeértek a kezeink éreztem, ahogy veszítek az erőmből. Mintha kölcsönkért volna belőle! Szofi szárnya valóságos lett. Éreztem, hogy fizikailag is előjön.

- Kath. Nem tudom mi folyik itt, de intézzük el a rossz fiúkat...