I Am Serious

16.-Különös álom

Harry egy hatalmas villámcsapásra riadt fel, mégis szinte megnyugvás volt neki hirtelen ébresztése. Tiszta víz volt a haja, pólója, párnája és lepedője; mindez egy újabb rémálomtól.

Felnézett a falon ketyegő órára: fél hat. Ilyen korán a Roxfortban még sosem kelt fel, főleg szombaton, de nem akart már visszaaludni, nem érzett álmosságot a szemében. Eszébe jutott, hogy még pont el tudna menni lezuhanyozni, anélkül, hogy bárki megzavarná. Sőt a prefektusi fürdőt is használhatná, hisz tudja a jelszót Ron jóvoltából. Harry erre a vörös barátja ágya felé pillantott, hogy megnézze, aludt-e még.

Tényleg, Ron a gyengélkedőn...

Harry gyorsan összeszedte a cuccait, kiosont a portréajtón, és már a fürdőhöz vezető folyoson is volt. A legtöbb festmény még szerencsére aludt.

- Spumam lotus - monta, mire a falon megjelent egy kilincs. Benyitott. Az egész helyiség kihalt volt, egy lélek sem zavarhatta most őt.

Voltak kisebb zuhanyzók meg egy nagy, szinte már medence méretű fürdő a szoba közepén. Odament a széléhez, és lerakta holmijait a földre, majd megnyitotta a csapokat. Egyikből meleg víz folyt, a másikból hideg, a harmadikból szappan és a negyedikből habfürdő.

Harry ezek után vetkőzni kezdett. Hozzálátott vörös hálóingének gombjaihoz; lassan csinálta, nem sietett sehova. Egyik gomb, majd a másik és nemsokára az utolsó. Komótosan lehámozta magáról felsője ujjait, végül a ruhadarab a földön landolt; felsőteste immár teljesen fedetlen volt.
Őt sem lehett éppen sötét bőrűnek mondani, de azért nem volt olyan fehér, mint Draco.

Következett a nadrág. Kihúzta az összekötött madzagot, mire a derék szorítása megszűnt. Így már csak egy apró löket kellett, mert szinte az alsó magától leesett. Könnyedén kilépett belőle, mire egy újabb darab került a földre.

Már csak egy utolsó textildarab fedte Harryt: az alsónadrág. Kezével megfogta a felső gumis részét, aztán tolni kezdte lefelé, míg végül az is lekerült róla. Nem volt túl izmos teste, de egy tizenhét évesnek minek legyen? Azért, igazán halványan látszódtak a vonalak a hasán.

A csapok maguktól záródtak el, mikor megtelt a medence. Harry óvatosan beleemelkedett a forró vízbe. A habok kitakarták egész testét, csak a feje és a mellkasa látszódott ki.

- Á! Harry Potter a prefektusi fürdőben! - hallatszódott egy hang, úgy tíz perc elteltével. Egy kísértetiesen ismerős hang.

Cedric?

Harry körbenézett, és az ajtóban megpillantotta a fiút.

- Cedric? - hüledezett a griffendéles.

- Csatlakozhatok? - kérdezte ugyanolyan mosollyal az arcán, mint mikor előző évben az ötletet adta az aranytojással kapcsolatban. Harry kissé zavarba jött, de bólintott egy aprót.

Házcímerével ellátott talárját levetette a válláról, aztán kezdte kigombolni az ingét. Eléggé kidolgozott felsőteste volt. Harry próbálta levenni a szemét róla, de egyszerűn nem bírta, és ez mintha Cedricet sem zavarta volna.

Mikor nadrágja derékrészéhez nyúlt, hogy végül az is lekerülhessen róla, Harry kezdett elpirulni, de a szemét még mindig pofátlanul a fiún tartotta.

Következett az alsónadrág, aztán már teljes Ádámkosztümben állt Harry előtt. A mosoly az arcáról nem tűnt el. Lassan beleereszkedett a vízbe, a griffendélessel szembe.

- Mi az, Harry? Egy kicsit mintha zavarban lennél. - Harrynek nem jött hang a torkára, csak megrázta a fejét.

- Te hogyhogy itt vagy? Te...