A suli menője /✓

7

Hát, ha eddig nem suttogtak rólam, akkor most biztosan elkezdték. A menzán éppenhogy leültem Alexékhez, amikor egy pom-pom lány leszidott, mert elloptam a pasiját. Hát oké....

- Ne foglalkozz vele! - rázza meg a fejét Troy, mintha a lány ott sem lenne - Mindenkinek ezt mondta, aki efelé a "Bájgúnár" felé közeledett - bökött Alex felé egy sültkrumplival.

- Drága és aranyos Troy! - kezdi mézes-mázos hangon a fiú - Egyetlen kérésem lenne hozzád. Menj és keress egy pasit, hogy leszállj rólam - mosolyodik el negédesen.

- Nem vagyok meleg! Még mindig! - csattan fel Troy. Kirohanására felkuncogtam. Vicces volt nézni a dühös arckifejezését, és szerteszét álló haját, ahogy felpattant. Mint valami madárfészek.

- Ugyan - legyintett hanyagul Tia - Ne kapd föl a vizet. Tudod, hogy szívat. Ugye? - böki oldalba Alexandert, aki csak visszatartott röhögéstől fuldokolva bólogatott. Aha, azt el tudom képzelni.

- Órám lesz! - pattan föl hirtelen Alex, majd a karomat megragadva felállít.

- Héj! - förmedek rá.

- Neked is lesz! - biccent felém. Kérdőn meredtem rá, mire próbált üzenni a szemével, de ennyire jól nem ismerem, hogy tudjam is mit.

- Mi bajod van? - adok hangot gondolataimnak.

- Csak gyere - kulcsolja rá a kezét az enyémre és kifelé kezd húzni az ebédlőből.

- Védekezni! - kiált utánunk David, mire mindenki, aki bent volt ránk kaptak a tekintetüket.

- Anyád picsája! - vágom vissza, mit sem törődve azzal az intőszóval, amit mindig otthon megkapok. Egy lány nem káromkodhat. Persze véletlenül sincs nemi egyenjogúság, áh... Erre, mindenki felröhög, aki David körül ült. A többiek, meg bambán bámultak ránk, mintha valami más teremtmények lennék. Alex, ismét a kijárat felé kezdett húzni, de most már erősebben.

- Jövök már nyugi - bukdácsolok utána, mert az én kicsi lábaim semmiképpen az ő hosszú végtagjaihoz képest.

- Na, szóval Tara... - kezd bele.

- Tori vagyok még mindig - fonom keresztbe a karjaimat.

- Szóval, most nem igazán tűnik, úgy, mintha járnánk pedig, úgy kéne.

- És mit vársz tőlem? Másszak rád mindenki előtt és istenítselek, mint az exeid? - röhögök fel kényszeredetten.

- Ha már, így felajánlottad - gondolkodik el.

- Felejtsd el Tökfej! - förmedek rá - Elrettentő példának hoztam fel szarkazmussal.

- He? - mered rám kérdőn.

- Ah, felejtsd el Elfelejtettem, hogy olyan sötét vagy, mint az éjszaka - dörzsölöm meg az orrnyelem.

- Héj! Dicsőítened kéne! - háborodik fel. Nevetve sétáltam közelebb hozzá, majd lábujjhegyre állva paskoltam meg a fejét, mint valami kisgyereknek.

- Most nem játszhatjuk el a párt. Rettentő furcsa lenne. Maradjon ez, így pár hétig, miközben "egyre közelebb kerülünk egymáshoz", majd bumm jön a szerelem, neked a kocsi nekem meg az egyetem. Jó lesz Zsenikém?

- Hmm... - játssza az eszét, majd elvigyorodik, mint a vadalma.

- Tetszik az észjárásod Tamy!

- Tori, te Hígagyú!

❧

- Victoria! Mi a jó isten? - mered rám Lily eszelősen. Upsz. Lehet nem kellett volna hagyni, hogy Alex hazahozzon kocsival.