Felejthetetlen Kirándulás

Meglepetés

JiNa pov.

Most kivételesen nem alszom el, mert nem akarok lemaradni semmiről. Főleg, hogy álmaim férfiával szívok egy levegőt.

Elkezdtem BoMival és JiSooval beszélgetni, hogy még véletlen se szundítsak el. Közben néha-néha V,RM,Jimin,Jin és hobi hozzászólt a beszélgetésünkhöz. Amúgy kicsit sem volt feltűnő, hogy miközben V hozzánk szólt BoMi teljesen zavarban volt. JiSoon annyira nem látszott de azért egy kicsit elpirult. De azért nem tagadhatom, hogy az én arcomon is volt egy kis pír bármilyen lazának tűnök.

Majd amikor kezdtem megunni a beszélgetést és nem volt úgy semmi téma akkor bedugtam a fülesem és maxon hallgattam Agust D-től a Give It To Me-t. Azután csak az ablakon bámúltam kifelé és néztem ahogy elhaladunk a kissebb-nagyobb üzletek, parkok és emeletes házak illetve panelok mellett.

Egy idő után csak azt vettem észre, hogy valaki rugdossa a székem. Hátra fordultam és egy nevető Sugát láttam akit Jin csikizett. Kivettem a fülhallgatómat a fülemből majd az ölembe tettem és ránéztem a fiúra. Egy ideig bámultam ahogy kapálózik de pár másodperc után idegesített, hogy nem tudok normálisan zenéthallgatni.
-Fejezzétek már be! Nem igaz, hogy nem lehet nyugta az embernek! - mondtam felemelt hangal miközben Jin szemebe néztem.
-O-oké. Ne haragudj. - mondta kicsit rémülten.

Ezután már nem hallgattam zenét csak simán át néztem az átlátszó üvegen Közben azt figyeltem, hogy mit mondanak rólam. Tudom, hogy a hallgatózás nem szép dolog de ez kíváncsivá tett.
-YoonGi megtaláltuk a hozzád illő lányt! - kiáltott Jimin.
-Jajj hagyjatok már. - mordult fel YoonGi.
-Most mér'? Pedig egymásnak vagytok teremtve! - mondja Taehyung incselkedve.
-Nyugodjál már meg ember! Meg mondtam, hogy nem illik hozzám!
Ezután csak ismét elővettem a fülesem és bekönnyezett szemekkel vészeltem át az utat.

Amikor oda értünk JungSu mondta, hogy elmegy a jegyekért mindgyárt jön. Az én reményem rögtön izgatott lett de nem tudtam hova tenni a viselkedését. Elkezdett ugrándozni és folyton mosolygot. Mondta, hogy addig üljünk le majd elkezdett szögdécselve oda menni az EXO-s fiúkhoz.
-Hé lassíts! - kiabáltam neki oda majd szót is fogadott.
Ezután láttam, hogy asszem Kai és egy lány(?) felált és elindultak JiSoo felé. Először furcsáltam de amikor velünk szembe sétáltak akkor láttam, hogy az a lány YeSeul az. Eldobtam minden cuccom majd elkezdtem rohanni felé BoMi is így tett majd mind a 4-en elkezdtünk futni majd szorossan megöleltük egymást de az lett a vége mint minden ilyen talalkozásnak, hogy összeestünk a földön. Mindenki minket nézett de nem érdekelt, mert végre látthattam Az én szeretett YeSeul-met. Szerintem simán feltölthetnénk a Han folyót a könnyeinkel, mert mind annyira sok sírunk az örömtől, hogy végre látjuk egymást.

YeSeul pov.

Alig látok ki a szememből jövő sós nedvtől. Meg persze azért, mert én vagyok legalul.
-Hé' lányok és engem ki ölel meg? - kérdezte Kai csípőre tett kézzel.
Erre nem válaszolt senki csak karolgattuk tovább egymást. Majd úgy döntött, hogy csatlakozni akar és kicsi a rakást játszik. Amikor nagy izmos testével ránk nehezkedett mindenki elkezdett nyögdécselni főleg én mert én vagyok legalul.

Eddig nem volt ilyen nehéz.

Gondoltam magamban majd amikor már úgy éreztem, hogy a tüdőmből majdnem ki fogy a levegő elkiáltottam magam.
-Szivem szálj le rólunk, mert nem kapunk levegőt!
-Jaj csak még egy kicsit!
-Nem! Most szálj le rólam! - kiabált JiNa.

Majd Kai leszált rólunk és végre fel lélegezhettünk. Ezután szép lassan lemásztak rólam a lányok engem pedig Kai felsegített majd át is karolt. Hála képpen nyomtam egy puszit a szájára mire meg simogatta az oldalamat amibe bele is borzongtam egy picit majd én is átkaroltam a dereka fölött.
-Gyertek. A srácok már nagyon várnak titeket. - mondta Kai miközben az említettek felé biccentett.

Mind értették a jelzést majd megfogták a bőröndjeiket és a hátizsákjukat és együtt elindúltunk a többiekhez.

Amikor már ott áltunk a két széksor között Baekhyun már fel is pattant és elkezdte ölelgetni a lányokat aztán Chanyeol is követte a példáját.
-Fiúk nyugi van. 2 hetet tölthettek együtt velük. - mondtam határozottan.
-Jajj már. - hisztizett Baekhyun.

Amint leültünk már fel is kellett álnunk, mert JungSu megjött és mondta, hogy megvannak a jegyek és 10 perc múlva indul a repülőnk. Elmentünk ahoz a futószalaghoz ahova a poggyászokat kell tenni.

Eleinte néhányan össze vesztek meg csak oda dobálták a bőröndöket de Suho rájuk szólt és utána már rendezetten rakták le. Aztán el is indultunk az ellenőrhöz aki még egyszer átvizsgált minket és megnézte a repjegyeket meg az útleveleinket. Sajnos néhány rajongó is ott volt ezért eléggé megiedt mindkét banda.

Ezután végig mentünk azon a folyosón ami a repülő bejáratához vezet. Amikor a végére értünk beléptünk a tömegközlekedési szerkezetbe.

Aztán elkezdtük keresni, hogy hova üljünk. Körülbelül fél órába telt mire mindenki megtalálta a helyét. Én a 46A ülésen ülök középen. Bal oldalon az ablak mellett ül Chen a jobb oldalamon pedig Kai.

Elővettem a telefonom remegő kézzel, mert azért valjuk be, hogy Elég messze van Los Angeles. Megnéztem, hogy mennyi idő repülővel.

Körülbelül 11 óra. Szuper.

Nem a repüléstől vagyok ideges hanem LA-től. Kai észre vette, hogy jelenleg nem vagyok a toppon ezért kezét az enyémre csúsztatta majd elkezdte hüvelykujjával simogatni miközben a szemembe nézett.
-Minden oké?
-Aha.
-Látom.
-Tényleg jól vagyok. - húztam mosolyra szám.
-Akkor miért remeg úgy a kezed mint a nyárfa levél?
-Nem tudom miről beszélsz.
-Nagyon rosszul tudsz hazudni. - nyomott egy puszit az homlokomra.
-Csak Los Angeles messze van.
-Most ne ezzel törődj. Hanem azzal, hogy végre együtt vagy a barátaiddal.
-Igazad van. - mosolyodtam el majd adtam neki egy csókot.

Ezt a beszélgetést Chen nem hallotta, mert ő egy ideig az előttünk ülő Sehunnal volt elfoglalava. De nem is fordítottam rá sok figyelmet hanem inkább fejemet Szerelmem vállára hajtottam majd megvártam amég a gép fel száll aztán el is aludtam.