31.

49 2 0
                                    

Jessica

Hogy hova a francba vették fel?! Ez most egy nagy vicc, ugye? Nem hiszek a fülemnek...

- Mikor kezdesz? - mintha semmi baj se lenne, lazán megkérdezem.

- Január 3

- Addig már nincs sok idő. - ezzel lezártnak tekintettem az ügyet.

Beszélnem kell Victorral. De nem. Nem zúdíthatom rá ezt. Az én bajom ,hogy elcsesztem. Le kellett volna lőnöm.

* Szilveszter *

- ... Szóval ne számíts rám éjjel. - ezzel be is fejezte  mondandóját és elhagyta a lakást. Nekem se kell több. Beállok a zuhany alá és gyorsan letusolok. A hideg víz a bőrömet elérve tűként hasítja fel. De most ez nem számít. Magam köré tekerek egy törülközőt és a tükör elé lépek.

- Kezdjünk hozzá. - mondom a rám néző üres szempárnak. Egy hajszínező sprayt veszek elő, a hajamat 2 részre szedem. Nekiállok a munkának. Gyorsan megvan. Tudjátok,a gyakorlat teszi a mestert. A hajam immár fekete. A szemem tenger kék. Felhúzom lábamra a harisnyatartót, hozzácsatolom a csipkés véget. A combomra kerül egy fegyvertartó,amibe belesüllyesztem a pisztolyomat. A másikra 2 kisebb tőr kerül. Felülre kerül egy fekete , térdig érő harang alakú ruha, hozzá fülbevaló és kistáska. A magassarkúba bújva felhúzom a hosszú szövetkabátot. Körül nézek a gangon ,de sehol senki. A bejárati ajtót elhagyva fogok egy taxit és megadom a címet. Ajkaimnak adok egy enyhe  sötét rózsaszín árnyalatot.

- Kezdődjön a mulatság. -  gondolom magamban és kiszállok a nyitott ajtón.

- Már vártuk, chère mademoiselle Witt. - egy kézcsók kíséretében vezet a folyosón végig a komornyik. Egy hatalmas teremhez érünk.

- Merci. - azzal a terembe lépve ,egy pohár pezsgővel, szemezek az áldozatommal

LakótársakWhere stories live. Discover now