Egy új világ vagy még sem?

Part 51

A pokolbéliek felháborodásaik megrengették a földet. A Tanácstagok és a Fardian egykori Alfájának fiai bekerítették a szellemlovon ülő ezüst szemű, vörös farkast, aki leszállt a lováról és a többiekhez sétált. A orkok királyában még mindig benne lehetett az agresszió, mert egyből letámadta.

-Te büdös áruló ribanc! Tudtam, hogy csak bajt hozol a fejünkre! Pont olyan szörnyeteg vagy mint azok a hibridek!

Suzanne körül a levegő szinte izzott. Csak egy vörös csíkot láttak a többiek. Az orkkirály arcán egy hatalmas kéznyom éktelenkedett.

-Hagyd békén őket! Ha még egyszer így beszélsz róluk nagyon megemlegeted, büdös csótány!

-Elég! Hagyjátok abba!

Viktor és a Tündekirály a két dulakodó közé állt.

-Fogd be nyamvadt vámpír! Nem azért jöttünk ide, hogy megölessük magunkat aztán tárt karokkal fogadjuk ezeket!

Az orkok körülvették őket, de azt nem vették észre, hogy az a pár hibrid megindul feléjük. Suzanne otthagyta őket és utat vágott a bűzlő orkok között. Csak néhány lépést tett, amikor találkozott az első hibriddel. Alig múlhatott el tíz . Koszos volt, ahogy a többi és rettentően vékony. Szemei előtt az ő csont sovány valója állt, akit a csillapítatlan éhsége kínozta. Az az éhség félelmetes érzéseket keltett benne. A gyermek üveges tekintete cselekvésre késztette. Szorosan megölelte. Érezte, ahogy a gyermek szagolgatta, mint egy kisállat. Végül az viszonozta az ölelést. A mellettük lévő két kislány is magához rántotta az ölelésbe.

-Gyertek! Most már vége!

Csak ennyi kellet a gyerekeknek. Minden hibrid megindult felé és egy hatalmas kört alkotva ölelkeztek. Egy kis kétségbeesett hang szólt.

-Most mi lesz?

-Vigyázok rátok. Kaptok enni és tiszta ruhát, majd elmentek lefeküdni. Ne aggódjatok, nem hagyom hogy bántódásotok essen!

Suzanne elengedte őket és visszafordult a természetfölötti csapathoz.

-Ők csak gyerekek. Nem ők a ellenségeitek. Egyesítsük erőinket és intézzük el együtt, akik ezt tették velünk! Nem mi vagyunk a szörnyek, hanem azok akik ezt tették velünk! Dual népe! Segítsetek nekünk!

Suzanne mélyen meghajolt és a harcosok válaszára várt. A többi hibrid vezetőjüket látván ők is meghajoltak. A gyengébbek lerogytak a fűbe és könnyes szemmel néztek fel a fura lényekre.

-Álljatok fel!

-Ezek csak gyerekek.

-Mégis megölték a társainkat!

-Mi meg az övéiket!

-Egyforma a veszteség!

A Tanács leintette népüket és közelebb léptek a hibridfalkához.

-Álljatok fel!

-Segítünk nektek!

Viktor vigyorogva nézett végig a gyerekeken, majd a vörös lányon tartotta szemét.

-De nektek is segítenetek kell.

-Ez csak természetes.

Azazel hangosan felrikkantott.

-Na jól van! Mindenki tegye el a fegyvert és indulás haza! A többit majd a híradó közvetíti!

-És most mi lesz?