A Bíróságon ugyan azt ismételtem el.
-Nem emlékszem semmire.
-Nem tudom, hogy mit csináltak velem.
-Nem láttam az el rablóimat.
És így tovább. A bíróságon bemutatták, hogy miben mentem haza, hála az elővigyázatosságomnak, a kabátot és bakancsot kimostam, majd bekoszoltam, senki nem tudja, hogy a jelenlegi nyomok rajta hamisak. A bíró némi pénz összegben döntött és kötelező terápiára ítélt,amit az állam fizet.
Most éppen a dilidoki várójában ülök és egy tinimagazint olvasok, a többi beteggel, bárcsak nekem is ilyen gondjaim lennének. Hirtelen az ajtó kinyílt és egy sovány lány lépet ki, anorexiásnak mondanám, de a karikák a szeme alatt nem ezt sugallják. A titkárnő egy táblával jött oda a várókhoz.
-Rendben a következő .... Lana White.
-Megyek.
Letettem az újságot és bementem az otthonos környezetű szobába. Kellemes füstölőszag volt, gyakorlatilag minden szagot elfedett. Áááá most úgy érzem magam mint egy átlagos ember.
-Miss White nagyon örvendek a nevem Dr. Margaret Thomson.
Margarettel kezet fogtunk. A keze langyos volt, de valamiért borsózott tőle a hátam.
-Kérlek foglalj helyett az ágyon.
Lefeküdtem a kipárnázott ágyra. Kényelmesen elhelyezkedtem és a doktornőt kezdtem el nézni.
-Nos, akkor mit szólnál hozzá ha mesélnél a történtek előtti időről. Rendben?
-Felőlem.
Hanyagul megvontam a vállam.
-Mit akar tudni?
-Úgy tudom, hogy a gyenge tested miatt sokáig magántanuló voltál.
-Igen ez így van.
-Mond csak mégis hogy érezted magad akkor?
-Magányos voltam. Nem voltak barátaim. Szeretem a szüleimet, de ők mégsem a barátaim. Hiányoztak a tipikus tinédzseres dolgok.
-Mint például?
-Átmenni az egyik barátnőmhöz. Beszélgetni az iskoláról. Kibeszélni az iskola leghelyesebb srácát. Járni valakivel. És ehhez hasonlók.
A doki bőszen kezdett el jegyzetelni.
-És amikor iskolába kerültél milyen volt?
-Ah elején egyedül éreztem magam, de melyik új lány nem? Az elején csak formális beszélgetéseket folytattunk az osztálytársaimmal, majd szép lassan barátaim lettek.
-Mesélnél róluk?
-Ott van Niel a kis stréber, Julie a deszkás lány, Flóra az iskola legnépszerűbb diákja.
-Hogy ismerkedtél meg velük?
-Az első napomon Julie mellé ültettek. Julie csak zenét hallgatott és aludt a padon. Annyira egyedül éreztem magam, hogy elkezdtem lerajzolni a sapkáján lévő szimbólumot. Már készen voltam a rajzzal amikor a tanárra felfigyeltem, amikor viszont lenéztem a padra nem találtam sehol a rajzott. Julie elvette és azt kezdte el nézegetni. Bemutatkoztunk és a hétköznapjainkról meséltünk egymásnak. Niellel meg a könyvtárban. A tanárok csomó feladatott adtak nekem, amit nem is igazán értettem, ezért egy tanulópárt választottak nekem, ő volt Niel. Szuper okos és meglepően jó a humora.
KAMU SEDANG MEMBACA
Egy új világ vagy még sem?
Fiksi RemajaLana tüdőgyulladásban szenved, már megszokta, midig beteg. Az orvostól hazafelé jövet elrabolják. Sorra tűnnek el gyerekek és tinik, senki nem tudja hogy hol vannak és hogy élnek -e. Lana is köztük van. 2 hónappal később Lana visszatér soványan, kor...