Angyalom

Érzek valamit..

Reggeli fény szűrődik be az ablakon,ami egyenesen az én szemembe mar.
Pislogok párat,mire szemem hozzászokik,a fényhez.
Az ágy bal oldalára pillantok,de az üres..hol lehet Jamie?
Hirtelen kopogásra leszek figylemes.

-Raven! Ébredj fel!-hallom Lucy kétségbeesett hangját.Azonnal kipattanok az ágyból,majd szinte feltépem a nyíllás zárót.
-Mi történt?-hangom a felismerhetetlenségig torzúlt.
-A f-fiúk hajnalban kaptak egy hívást,miszerint a városban démon horda öldököl..de ez csapda volt.. valaki megtámadta őket..minden segítségre szükség van..már ide szállítottuk őket,de Jamie magát akarja ápolni..Annie felajánlotta magát..de vissza utasította.-hadarja.
-Értem Lucy.. ellátom Jamie sebeit!De kitől kapták a hívást?
-Nem tudjuk..valaki a védelmet akarja gyengíteni..-még mindíg kétségbeesett.
-Nyugalom!Nem lesz semmi baj!-mondom,miközben,a D-i szárny felé indulunk el.

Jamie..nincs jól...
Az ingje bordó,s ragacsos vértől szennyezett,a nadrágja felszakadt a combjánál,amiből most is folydogál a vére.
Szája száraz,felrepedt,ahogy szemöldöke is..

Vajon mi történhetett?

Lucy segítégével elvisszük a szobánkig,ahol az ágyra fektetjük.
-Mennem kell,Denynek szüksége van rám!
Bólintok.

A fürdőbe megyek,egy lavorba forró vizet engedek,hozok kötszert,fertőtlenítőt,vatta pamacsokat,rongy darabokat,és fürdő olajat.
Leveszem Jamieről az inget..a rongy segítségével letörlöm a mellén éktelenkedő vérfoltot,majd fertőtlenítő és egy kis krém,ragtapasz.
Letörlöm karjait,végig simítok kidolgozott hasán.
A nadrágot is kénytelen vagyok levenni...
A comján lévő sebbel is azt tettem mint az előzővel.

A szekrényéhez léptem:egy fehér pólót húztam elő,majd nagy szenvedés árán,de rá adtam.
A haja egy kissé összeállt és ragacsos a vértől,szintén egy rongyal tisztítom meg..

-Raven!-hallom mély hangját,ami pont ugyan olyan,mint máskor.
-Jamie?
-Mit csinálsz?
-Le ápolom a sebeidet.-mondom, igyekszem elrejteni a hangomban azt a furcsa örömöt,hogy hallhatom hangját.
-Hát..jó,de akkor kérlek masszírozd meg a hátam.-egy kicsit váratlanúl ér kérése.
-Hasra tusz fordúlni?-kérdem.
Nem szól csak cselekszik.Rá ülök derekára,és a vállánál kezdem gyúrkodni,alaposan megmozgazni az izmait.
Néha-néha jóleső sóhajok hagyják el torkát.Mire végzek a hátával,már mélyen alszik.
Leszállol róla és mellé heveredek.
Nem csinálok semmit,csak hallgatom ahogy lélegzik,nézem melkasa emelkedését,süllyedését,aranyló tincseit,markáns arcát..

Nem tudom mi ez a bizsergető érzés,de amióta megláttam,ezt váltja ki belőlem.
Nem tudom..
Soha nem tapasztaltam ehhez hasonlót.
A telefonom rezgése szakítja meg gondolataim menetét..

Ismeretlen:Jamie jol van?
Me:Igen..de te ki vagy?
Ismeretlen:Annie..de azt tudd..egy háborút megnyertél...de Jamie az ENYÉM!
Me:Nem értelek Annie...
Annie:Nem is kell hogy megérts...Viszlát!

Erre inkább már nem válaszolok.
Jamie nem egy tárgy amit birtokolhatna...de mintha Lucy azt mondta volna túl tette már magát Jamien.

Azt viszont be kell hogy valjam..Jamie..számomra..nem közömbös...