Korán keltünk fel.Mindenki a harci vágy miatt egy kissé feszűlt.
-Aztán mi volt tegnap?-kérdi Lucy amint kettesben maradunk.
-Hát,valami egészen más,de erre most nem todok gondolni.Ideges vagyok.-sóhajtom
-Megértelek!Hát akkor én most megyek, és amíg van idö addíg megszeretgetem kicsit Denyt.-mondja,feláll és távozik.Pár perc elteltével,én is elhagyom a konyhát,és Jamie keresésére indulok.
Kint találok rá a kastély bejáratánál támaszkodik,és cigarettát szív,ami számomra nem megszokott tőle.
Fekete farmert,stürke atlétát,s szintén szürke inget visel,ami teljesen ki van gombolva.
Napszemüveget visel,pedíg nem süt a nap.
Nézem,ahogy szív egyet a cigijéből,és lassan már-már erktikusan fujja ki a káros füstöt.-Ide jösz,vagy inkább bámúsz tátott szájjal tovább?-riaszt meg mély hangjával.
Azonnal a karjaiba vetem magam.
-Miért dohányzol?-pislogok el egy könnyet,hisz mindíg azt vallottam egy szál egyenlő egy év.
Tudom furcsa egy rögeszme.
De azt akarom hogy egészséges legyen,hogy sokáig vele lehessek.
-Bocsáss meg,de ha ideges vagyok mindíg elszívok egy-egy szálat.
-Sokszor vagy ideges...
-Igen,de nem ilyen kis dolgok miatt,mint amikor Annie hátba támadott minket.Nem!Inkább a harc miatt izgulok.-mondja.-Kérsz?-tolja felém a cigarettát.Már csak a szagától is hányingerem van.Megrázom a fejem.
Éles csattanás jelzi,itt van vége az idillnek,jöhet a fekete leves..
A vaskapun túl Renegát alakját vélem felfedezni,s mögötte több száz...valamit.
Nem emberek.Inkább szörnyek,démknok.
Valami orrfacsaró bűz árad belőlük.
Közben Deny és Lucy is megérkeznek teljes harci díszben
Jamienek is passzolnak,méreggel átitatott kis karom szerű pengéket,két hatalmas kardot,néhány gömböt,tőrt.
Én is kapok:Egy szép nagy kardot,tőröket,és ilyam gömböket.-Nevetséges a "harci" fegyver készletetek!-nevet fel kárörvendőn Renegát.-300 démon ellen semmit sem értek.
Csak adjátok oda a lányt,vagy a Kristály-t és nem haltok meg.
-Mélyre sülyedtél ó "hatalmas" Renegát, ha nekünk könyörögsz..-húzza fel Lucy.
-Játszhatunk így is.Bullok!Meggyengíteni a falat!-adja ki a parancsot,mire 100 malacfejű,keléses hátú büdös szörny veti magát a falnak,ami pajzskét veri vissza, vagy porlasztja el őket.A "Bullok" ahogy Renegát hívta őket,hiába halnak meg ujjan és ujjabbak érkeznek,a fal meg vékonyodik el.
A szívem a torkomban dobog.-Raven! Állítsd sorba a gömböket a földön a fallal párhuzamosan.-kiált Lucy.
Gyorsan cselekszem.Félek,Renegát haragjától.
-Tudom,hogy rettegsz!Elveszem tőled az ami fontos!-alig mondja ki a szavakat,a fal megadja magát,gömbök robbannak ezzel az össze Bullt kivégezve.Renegát most valami szárnyas,agyarakkal rendelkező valamiket szabadít ránk.
Előrántom kardom,és ölni kezdem azokat a démonokat akik a közelemben vannak lemészárlom.
Pár perc telik el mire a levegőt a vér szaga fertőzi meg.
Azon gondolkodom,mi lesz még itt.
YOU ARE READING
Angyalom
FanfictionEgy pillanatnyi valódiság,amikor a sors és a terv egybeesik,és nem csak lehetséges minden,hanem karnyújtásnyira kerűl.(...)Szerelmes lettem.Örűlten,részegítőn. Azt hiszem,talán ő is.. /Sarah Winmann/