A Hᴀʟʜᴀᴛᴀᴛʟᴀɴsᴀ́ɢ Áʀᴀ

✝ Part Fifteeth ✝

Bementünk a nappaliba, Owain mondta, hogy álljak meg itt. Nem tudom mit forgat a fejében, de mert kezdtem félni. Berohant a konyhába, majd kihozott egy kést:

- Ölj meg. - tartotta felém a kést - Gyerünk mi lesz már! Vedd el!

- Te teljesen meghibbantál! Nem foglak megölni! - mondtam neki, mert ez kész őrültség.

- Jó. Ha te nem, akkor majd én. - ezzel maga felé fordította a kés pengéjét, majd egyenesen a hasába szúrta. Owain összeesett, majd elkezdett a szúrás helyén erőteljesen vérezni.

- Mekkora egy idióta vagy! - térdeltem le mellé, majd ráhelyeztem a kezemet a sebre, és leszorítottam - Hívom a mentőket, csak tarts ki! - tárcsáztam a másik kezemmel a számot.

- Ne. - nyögi ki nagy nehezen a földön vérben ázó Owain.

- Talán meg akarsz halni?! - akadok ki, mert ha még nem is kedvelem, akkor sem hagyhatom, hogy a szemem láttára haljon meg valaki. Elég volt egyszer átélnem... Nem kell még egyszer.

- Hát jó lenne. - viccelődik, miközben a vért köhögött fel.

- Te nem vagy eszednél!

Ekkor csak nevetett egyet, majd kihúzta a kést a hasából.

- Nem szabad lett volna kihúznod! - akadok ki.

- Aj.. Nyugodj már meg te hülye! - kelt fel a földről úgy, mintha mi sem történt volna.

Ott állt előttem életnagyságban az az ember, aki az imént szúrta le magát, és semmi baja. A földön Owain vére állt nagy tócsákban, de ő csak gondolkozva megállt:

- Hm. Kár ezért az ingért. - veszi le, majd hozzám vágja - Ezt mosd ki, a padlót meg töröld fel.

Ledermedten néztem, hiszen Owain hasán már egy karcolás sem volt:

- Mi van, mit nézel? Azt hitted, hogy te vagy az egyetlen? - neveti el magát.

- Mi?! Ezek szerint te is halhatatlan vagy? - lepődtem meg nagyon durván.

- Mért mit gondoltál? Hogy véletlenül kerültél ide? Meg, hogy olyan hülye vagyok hogy leszúrom saját magam?

Elgondolkozok, már majdnem válaszoltam, de Owain félbeszakított:

- Erre inkább nem válaszolj. - mondta mély hangon.

- El magyaráznád, hogy mi folyik itt egészen pontosan?

- Majd el, de nem itt és nem most.

- Válaszokat akarok most rögtön! - dobom vissza neki a fekete-fehér kockás ingét - Nem vagyok a csicskád! Csináld meg magad.

- Akkor közelítsük meg másképp a dolgot... - lépett hozzám közelebb félmeztelenül - Ha kiszeded az ingemből a vért, és felnyalod a padlót, akkor válaszokat kapsz a kérdéseidre.

- De hisz ez zsarolás. - lököm el magamtól mert már benne volt a szférámban. Ahogyan ellöktem, éreztem izmos mellkasát. Jó formában van.

- De szerintem nagyon hatásos ugye? - neveti el magát - Elmegyek zuhanyozni, miután végeztem addigra a padló csillogjon-villogjon!

- Igen is kapitány! - feleltem neki szarkasztikusan.

- Na tudtam én, hogy te egy jó kislány vagy! - jött hirtelen közelebb majd összeborzolta a hajamat.

Kislány?! Minek néz ez engem, egy öt évesnek? Feltöröltem a padlót, majd nekiálltam az inget is kimosni. Mivel őfelsége éppen zuhanyozott, ezért ezt a konyhában tettem meg. És jól gondoltam: nem jött ki belőle teljesen. Hm. Mi lenne ha vennék egy másikat? Várj miért is vennék?! Ja igen... Válaszokat akarok. Xantosz-nak könyörögtem, hogy hagy menjek el egy 10 perce, hogy vegyek egy ilyen inget:

- De hát ez zsarolás Crystal, és ezt te is tudod.

- Tudom, de jelenleg nem tudok mást csinálni...

Hallottam, hogy jótevőm nagyot sóhajtott, majd megengedte, hogy elhagyjam a lakást 10 percre. Egyszóval az egész utat végigfutottam. És jött a következő probléma: nem volt ebben a méretben ilyen színű ing.

- Miért büntet az ég? - lihegek mert elfáradtam a nagy futásban.

Volt kisebb, nagyobb de pont ez a méret nem. Hm. Áh mindegy! Levettem a nagyobbat a váfáról, majd kifizettem. Rohantam vissza ahogy bírtam, még volt 4 percem visszaérni. Nagy levegővételekkel estem be a lakásba és heves mellkas emelkedéssel zártam be magam mögött az ajtót:

- Hol voltál? - nézett rám Owain összefont karokkal.