Egyszer élünk - #yolo - Befejezett

Köszönetnyilvánítás

Kivételesen nem Thomas-éknak fogom először megköszönni a munkájukat, hanem nektek, kedves olvasók.

Még tavasz elején jutott eszembe egy nyári könyv ötlete, amit minden nap új résszel bővítenék, azt viszont soha nem is álmodtam volna, hogy (kisebb-nagyobb megszakításokkal ugyan, de) meg is tudom csinálni! És ebben a legnagyobb szerepetek nektek volt, hiszen végig tartottátok bennem a lelket, úgyhogy köszönöm nektek^^

És akkor csapjunk is a közepébe: mint mindig, most is köszönet Thomas-nak és a Miraculous Working Team-nek Jeremytől kezdve egészen az utolsó takarítóig – mindent köszönünk, a második évad csodálatos és reméljük, hogy még sokáig élvezhetjük ezt a kiváló minőségű „gyerek" sorozatot (offtopic, de érdekel: láttátok már a harmadik évad screen-jeit? Szerintem gyönyörűek, és már alig várom, hogy lássam a kiforrott képeket).

A családom, akik továbbra is támogatnak: nagyon szeretlek titeket, légyszi nézzétek el, hogy az életem egy részét a gép előtt töltöm. Ígérem, amint feltalálják a hangosbemondó-wordoket, veszek egyet és rászoktatom magam.

Akik valóra váltották a yolo-t: L. és F., köszönök mindent! Tudom, hogy még nagyon sok van előttünk, de ha visszanézek, és látom, milyen hosszú utat tettünk eddig meg (szó szerint), akkor tudom, hogy kibírjuk. Én legalábbis igyekezni fogok ,:D

Crush... továbbra is te vagy, aki visz előre (még ha néha a falnak tudnék menni tőled). A végzős év pedig közeledik, kezdek kifutni az időből, úgyhogy lefogadom, hogy ennek még nincs vége.

És akkor visszatértünk az elejére, a Wattpados-Crew-ra (természetesen névsorban, mert nekem eszemben sincs sorrendet felállítani ,:D).

AnnaB6974, aki bőszen megvédte Miss Bustiert, amikor szükség volt rá – igazán megérdemelnéd, hogy az ő osztályába járj, Chloé-ra úgysincs szükségünk^^

encike000000, aki „imádja" az összes sztorimat, de ez tetszett neki a leginkább

Hcsengeee, aki a leghangosabban szurkolt Adriennek és Marinette-nek – láttam ám, örültél volna ha összejönnek mi;)

HitoriHanabi, a felnőttesebb jelenetek nagy tisztelője, aki gondolatban borogatást rakott néha fájó fejecskémre - ha Marinette és Adrien valaha updatelik magukat pubertársra, az neked lesz köszönhető!

KecskeVivi, a yolo talán legnagyobb rajongója, hűséges kommentelő szinte az elejétől^^

levendula456, akivel az ember nyugodtan megbeszélhet olyan általános dolgokat, mint hogy Lenni-Kim helyesgyerek

pepsi02, aki már az első könyvemtől olvas, és tejóég most kommentelt is el se hiszed mennyire örültem neki :D

RoxanneWeasley13, akinek a neve továbbra is nagyon király, és szereti, ha a Marichat-el szórakozok;)

sumi69, aki könyv közben elment nyaralni, de tegnap meglepett egy vote-cunamival^^

xoxoEgyLany, aki nagyon örült, hogy valaki felvilágosította Adrient ˘0˘

Illetve, a nagy szavazók, akik eldöntötték, hogy a napi két rész meg se kottyan a fandomnak – AnnaLiliJbi, user37058021, vidahazy, ViviiHajku és With_a_crimi_book. Ők éltek a lehetőséggel, hogy beleszólhatnak a történetbe, méghozzá egész egyöntetűen... legalább majd tudom, kikhez kell fordulnom hasonló ügyben;)

(amúgy tényleg, kéne írni olyan könyvet, ahol az olvasók döntik el, mi legyen a következő részben... tudjátok ilyen interaktívat 0.0 persze hogy a köszönetnyilvánítás közben jutnak ilyenek az eszembe! :,,D)

Egyszóval, köszönök nektek mindent... Bőven túlléptük a 20 000 szót, és csaknem 100 oldalas kis könyv lett ebből... Köszönöm a sok vote-ot, a kommentet, hihetetlen, de két év után is megdobogtatja a szívemet az összes visszajelzés, és gyakran ülök le egy kedves komment után előbb a géphez, hogy írjak... Nagyon édesek vagytok, maradjatok ilyenek továbbra is! Nagy, virtuális ölelés és sok keksz: (::) (::) (::) (::)